Este van, este van,
édesapa fáradt –
aranyhajú lányom,
te bonts nekem ágyat.
Szelíden te simítsd
puhára a vánkost,
ágyam szélire is,
te ülj ide mármost.
Homlokomon a bú
nagyon elborongott,
kicsi száddal róla
leheld el a gondot.
Virágfejecskédet
hajtsd szívem fölébe,
nevess éjszakára
csillagot beléje.
Mesélj is majd egyet
szegény apukádnak,
úgy, mintha mesélnél
a hajasbabának:
„Volt egy szegény ember
nagy Meseországban,
nem volt mása, csak egy
aranyhajú lánya…”
Móra Ferenc
1.
Mit kér az é-des-a-pa a lányától?
2.
olvasd fel a sorok végén a rímeket! Írd le a fü-ze-ted-be!
3.
olvasd el a verset az í-rás-je-lek pontos be-tar-tá-sá-val!
4.
Neked ki szokott esténként mesélni?
5.
Ör-ven-dez-tesd meg é-des-a-pá-dat ezzel a szép verssel, ha fáradt!
6.
rajzold le a fü-ze-ted-be, ahogyan mesélsz é-des-a-pád-nak!
elso_olv_jav.indd 69
2/21/13