Basic HTML Version
Nagyapó nagyon meg-ö-re-ge-dett. Járni is nehezen tudott, foga is alig
volt már. Amikor evett, ki-ki-csor-dult szájából az étel. A fia és a menye
1
nem ültették többé az asztalhoz, hanem a kemence mögött adtak neki
enni. Egyszer egy csészében kapta az ebédjét. Magához akarta húzni, de
le-ej-tet-te és eltörte.
A menye megszidta:
– Miért törte el a csészét? Ezentúl egy fatálban fog ebédet kapni! –
Az öreg csak fel-só-haj-tott, de nem szólt egy szót sem.
Egyszer otthon ült az ember és az asszony. Ész-re-vet-ték, hogy fi-acs-ká-
juk kis desz-kák-kal játszogat a padlón, s valamit eszkábál
2
.
Megkérdi az apja:
– Mit csinálsz, Misa?
– fatálat csinálok, apám. Ha meg-vé-nül-tök, abból etetlek majd titeket.
Az ember s az asszony csak egymásra néztek, és sírva fakadtak. Meg-
szé-gyell-ték
3
magukat, hogy ö-reg-a-pót meg-bán-tot-ták. Azontúl mindig
az asztalhoz ültették, és gondját viselték
4
.
Lev Tolsztoj nyomán
1
menye = a fia fe-le-sé-ge
2
eszkábál = farag, faragcsál, hozzá nem értően készítget
3
meg-szé-gyell-ték = el-szé-gyell-ték magukat, rájöttek, hogy hibáztak
4
gondját viselték = gondozták, ellátták étellel-itallal, mostak rá
1.
olvasd fel a szövegből a vá-la-szo-kat!
a) Mi történt nagyapó csé-szé-jé-vel?
b) Mit mondott a menye?
c) Miért eszkábált fatálat Misa?
d) Hogyan becsülték meg ezután nagyapót?
2.
Mondd el, te hogyan becsülöd meg a nagy-szü-le-i-det!
elso_olv_jav.indd 75
2/21/13