Basic HTML Version
48
Volt egyszer, hol nem volt egy ember, an-
nak ötven eladó piros hálósapkája. Be
rakta a felesége mindet egy zsákba, ő meg
elindult a zsákkal a városba.
Mindez igen meleg vidéken történt,
s az emberünk útja egy nagy árnyas er-
dőn vezetett át. Ahogy ott baktat, gondol
egyet, ledobja válláról a zsákot a földre,
leül mellé pihenni. Üldögél-ücsörög, elál-
mosodik, csak benyúl a zsákba, kihúz egy
piros hálósapkát, fel a fejére, hanyatt dől,
s már alszik is, mint a tej.
Hanem abban az erdőben majmok
laktak. Hopp, leugrik egy nagy, öreg ma-
jom a fáról, kinyújtja a mancsát, beletúr
a zsákba, elő egy piros hálósapkát, fel a
fejére. Fut vissza, fel a magas fa törzsén,
megül a tetején, vigyorog, makog, mutat-
ja magát a többinek.
Előbukkan egy másik majom, a zsákhoz
settenkedik, kikap egy piros hálósapkát, rá
a fejére, és kúszik vissza a fára. Ott aztán
mutatja magát erre is, meg arra is. Akkor
aztán újabb majom terem a földön, aztán
még egy ered a nyomába, utánozzák az
előzőeket. Addig-addig, hogy a végén ott
ül a NEGYVENKILENC majom NEGY-
VENKILENC piros hálósapkában a fák
tetején, és vigyorognak, makognak egy-
másnak. Akkora lármát csaptak, hogy vé-
gül felébredt rá az emberünk, és amikor
látja maga mellett az üres zsákját, kétség-
beesve felkiált:
– Ó, mit csináljak most, mit csináljak?
Mit mondok az asszonynak, ha csak úgy
hazaállítok, és se pénz, se posztó.
Kínjában lerántja a fejéről a piros
hálósapkát, és a földhöz csapja. Figyelik a
majmok a fákról, nosza, ők is le a fejük-
Ötven piros hálósapka