80
Hallgass ide Dásenka, hadd mesélek ne
ked valamit az emberről.
Sokféle ember van. Az egyik magas ter
metű, mély hangon ugat, mint a vizsla, és
bajusza van. Apának nevezik őket. Ragasz
kodjál hozzájuk, mert ők vezetik az em
berfalkát, ezért néha kissé félelemkeltők.
De ha jól viseled magad, csöppet sem bán
tanak, hanem ellenkezőleg, megvakargat
ják a füled tövét. Azt szereted, ugye, te ug
ribugri?
A másik emberfajta valamivel alacso
nyabb, vékonyabb hangon ugat, orrocská-
ja és szája sima és szőrtelen. Ezek a mamák.
Szegődj hozzájuk, mert ők táplálnak, néha
kifésülik a bundádat, és egyáltalában, gon
doskodnak rólad. Ők simogatnak, dédel
getnek és nem engednek bántani. A mell-
ső lábuk puha, melengető, csupa jóság.
A harmadik emberfajta egészen kicsi, alig
nagyobb, mint te, nyivákol és nyafog, egé-
szen úgy, mint a kiskutya. Ezek a gyerekek.
Csatlakozzál hozzájuk, tarts velük. A gyere-
kek arra valók, hogy játsszanak veled, hogy
a farkadnál fogva cibáljanak, hogy bolon-
dozzanak veled a mezőn, és egyáltalán, hogy
minél több legyen a móka és a kópéság.
Amint látod, sok jót találsz az emberfal-
kában, bő a választék. Néha játszol majd az
utcán kutyákkal is, és könnyűnek, vidám-
nak érzed magad velük, hiszen a te véred,
a te fajtád ők. De otthonosan, Dásenka,
otthonosan csak az emberek között érzed
magad. Valami, a vérnél gyengédebb, cso-
dálatosabb és bensőségesebb köt az embe-
rekhez. Ennek a valaminek bizalom és sze-
retet a neve.
Most pedig gyere, fussunk egyet!
Karel Čapek
Mese kiskutyámnak, Dásenkának
1.
Kiről mesél az író a kiskutyájának?
2.
Mondd el, mit kell tudnia a kiskutyának az apákról, a mamákról és a gyerekekről!
3.
Mi köti a kutyát az emberekhez? Húzd alá a szövegben!