Page 102 - 7szinvarazs_jav.indd

Basic HTML Version

102
A könyvvé vált kakas
Mi­re kiér­tünk a tél­ből, én már annyi­ra elő­re­ha­lad­tam a tu­do­má­nyok­ban, hogy úgy
ol­vas­tam a ka­len­dá­riu­mot
1
, mint a víz­fo­lyás. Piac­ról, bolt­ból, ha új­ság­pa­pír­ban hoz­
tunk va­la­mit, ar­ra én mind­járt rá­ve­tet­tem ma­gam. …
Az édes­apám­nak nem na­gyon tet­szett ez a nagy mo­hó­ság
2
.
– Nem va­ló az, fi­am, hogy te min­den tücs­köt-bo­ga­rat összeol­va­sol. Ősz­re, ha Is­ten
él­tet, bead­lak a vá­ro­si nagy is­ko­lá­ba. Ott majd meg­ta­ní­ta­nak rá, mi va­ló ne­ked, mi
nem. Ad­dig pe­dig szét­né­zünk a pad­lá­son va­la­me­lyik sa­rok­ban. …
Sza­lad­tam én a pad­lás­ra mind­járt, s olyan nya­láb
3
könyv­vel mász­kál­tam le, hogy
csak úgy nyög­tem be­le. Ker­ge­tett is vissza ve­lük édes­apám:
– Csak egye­sé­vel, fiam­uram! A le­vest se ke­ver­jük össze az ubor­ka­sa­látával meg a
má­kos csík­kal, ha­nem külön-kü­lön esszük, nem ront­hat­juk el a gyom­run­kat.
El­szo­mo­rod­va hur­col­tam vissza a köny­ve­ket, csak a leg­vas­ta­gab­bat hagy­tam oda­
lent. Az legalább a ma­gya­rok tör­té­nel­me volt. Az­tán jöt­tek a töb­bi okos köny­vek. Per­
sze egy szót sem ér­tet­tem be­lő­lük. De azért fönn­han­gon
4
ol­vas­tam őket az ud­var
kö­ze­pén. …
Öreg ka­ka­sunk azon­ban mél­tó­sá­gos lép­tek­kel oda­állt elém. Kis­sé bal­ra ko­nyí­tot­ta
a fe­jét, és fél sze­mét le­fog­va hu­nyo­rí­tott rám a má­sik­kal.
– Mi lelt té­ged, kis­fiú? – vá­gott a lá­bam szá­rá­hoz.
Oda­tar­tot­tam elé­je a köny­vet. Csí­
pett raj­ta egyet-ket­tőt. Az­tán hir­te­
len há­tat for­dí­tott. Csak úgy lo­bo­gott
fe­ke­te tol­la fö­lött vér­vö­rös ta­ra­ja és
rop­pant hosszú sza­kál­la.
Az­tán vi­lág­gá kür­töl­te a sze­mét­
domb­­ról, hogy mi­lyen os­to­ba te­rem­
tés a kis­gye­rek. Könyv­ből ta­nul­ja a
ku­­ko­réko­lást.
Így vias­kod­tam az okos köny­vek­
kel.
Szü­lém
5
egy reg­gel, ami­kor a piac­
ról ha­za­jött, odain­tett ma­gá­hoz.
– Nézd, mit hoz­tam ne­ked, cse­lé­
dem – hú­zott elő a kö­tő­je
6
alól egy
szép tar­ka­bar­ka köny­vet.
– Apád­nak most nem kell meg­mu­
tat­ni, lel­kem. Ez nem na­gyon ta­nul­
sá­gos könyv. Csak szép ki­ta­lá­lá­sok
van­nak benne.
7szinvarazs_jav.indd 102
7/25/