Basic HTML Version
Az erdő életközössége
20
Készülj fel az erdei kirándulásra!
…Háromféle ember él a világon: A rontó ember, a gyűjtő
ember és a látó ember. Te látó ember leszel, ugye?
Amikor az erdőbe kimégy, figyelve lépj, és lábujj-
hegyen.
Haladj bátran, egyre mélyebben az erdők közé. A fák
alatt, itt-ott még láthatod a harmatot, ahogy megcsil-
lan a fűszálak hegyén. Jusson eszedbe, hogy angyalok
könnye az. Angyaloké, akik sokat sírnak még ma is,
mert annyi sok embernek marad zárva a szíve a szép
előtt.
De miattad nem sírnak már. Mosolyognak, amikor
jönni látnak. Mosolyognak a fák is. A virágok legszebb
ruhájukat öltik magukra, és megdobálnak láthatat-
lan puha illatlabdáikkal. Minden olyan szép, puha és
illatos körülötted, minden olyan tiszta és barátságos. Csak haladsz az erdőn át, és
azt gondolod, hogy szép. A virágok, ahogy nyílnak. A fák, ahogy egymás közt sut-
togva beszélgetnek. A forrás, ahogy csillog, csobog, mesél. A madarak, ahogy da-
lolva, fütyörészve, csivitelve szökdösnek ágról ágra. A mókusok, a nyulacskák, min-
den. Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz
az Angyalok tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthat-
ja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És ab-
ban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek,
egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe.
A jóságot, a szeretetet és a békességet.
Wass Albert: Mese az erdők könyvéből