Page 104 - 7szinvirag_borito_sima.indd

A Föld – amely réges-régen alakult ki – olyan, mint egy jól megtermett sziklagolyó. A Nap körül keringô kilenc bolygó közül a Merkúr, a Vénusz, a Mars és a Plútó szintén ilyen anyagú. A többiek, a Jupiter, a Szatur-nusz, az Uránusz és a Neptunusz gázokból állnak. A Föld hiába tûnik hatalmasnak, a vi-lágegyetemben csak egy parányi pontocska. Az egyetlen olyan bolygó, ahol tudjuk, hogy élet van. De elképzelhetô, hogy más, távoli bolygókon is élnek élôlények.

A Föld nem teljesen gömbölyû. Az Északi-és a Déli-sarknál egy kicsit lapított, a köze-pénél, az Egyenlítônél pedig kidomborodik.

40 ezer kilométert kell megtennünk, ha kör akarjuk járni.

A Föld azért tûnik kéknek, mert minte kétharmad részét óceánok, tengerek és tav borítják. A Földet körülvevô levegôrétegb fehér pamacsoknak tûnô felhôk gomolyo nak. Ez a levegôréteg a Föld légköre. A földgolyót vékony, kemény sziklahéj b rítja, amelyet lemorzsolódott kôzetekbôl elpusztult növényekbôl kialakult talaj vagy v fed. Bármerre lépünk, a lábunk ala mindenütt kôzetek vannak, a tengeren és szárazföldön is. A hegyek sziklafalain jól me figyelhetô, hogyan rakódtak egymásra a k zetrétegek. Ezek kora a bennük lepréselôdö növények és állatok megkövesedett maradv nyaiból állapítható meg. A legrégebbi kövül tek több mint 3 milliárd évesek.

A természet elemei állandóan alakítják felszínt, ezért a Földön nagyon változatos t jak találhatók. Egyes vidékeken meleg, má hol örökös hideg uralkodik és mindent j borít. A domborzat hol sík, hol hegyes-v gyes. Az emberek többsége a lapos, erdôkk és füves mezôkkel borított sík vidékeken él Az ember lakóhelye körül gyakran átal kítja a tájat. Az erdôket kivágja, hogy h lyükre haszonnövényeket ültethessen, vár sokat és utakat építhessen. Ezzel felborítja természet egyensúlyát.

Egy Földünk van, vigyázzunk rá!

102