Page 142 - 7szinvirag_borito_sima.indd

140

Farsang

január 6-tól a húsvét elôtti 40. napig, vízkereszttôl hamvazószerdáig tart

A világ igen sok országában elterjedt és nagyon-nagyon régi szokás, hiszen a tél végének, a tavasz közeledtének mindig örültek az emberek. A farsang zajos mu-latságait ôsi hiedelem hívta életre. A kö-zépkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó hónapjaiban – amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák – a nap elgyöngül, és a gonosz szellemek élet-re kelnek. Ezeket vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elûzni. Egyes helye-ken tüzes kerekeket görgettek, mert azt re-mélték, hogy a földi tûz segíti a napot, hogy újra erôre kapjon.

Eleinte azért öltöztek ijesztô jelmezekbe az emberek, hogy elûzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az elsô maskarások halottas menetet utánozva masíroztak, de a megját-szott temetés után nagy dáridót csaptak, hi-szen a tél eltemetésének mindenki örült. A régi babonákat késôbb elfelejtették az em-berek, de a jelmezes-álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt.

Magyarországra a németek hozták farsangi szokásokat. Mátyás király udv rában is rendeztek álarcos vigasságok II. Lajos királyunk pedig ördögnek öltö ve táncolta végig a bálokat.

Víg mulatságokat rendeztek a városo ban és a falvakban az egyszerû embere A leghíresebb felvonulás manaps Mohácson látható, ahol a férfiak félelm tes busó álarcot és subát öltenek, ostorr és kereplôvel kergetik el a telet, no m ijesztgetik a lányokat és a bámészkodó t ristákat. Ez a farsangi szokás a híres m hácsi „búsójárás”.

Farsang

„A bú sírjon a fagyon, Ma öröm napja vagyo Bánat üttessék agyon! Mi is örvendjünk azon

Sarkady Sánd

Maskarások, bolondok, Rázzátok a kolompot: Takarodjon el a tél – Örvendezzen, aki él.

Fruskák, Zsuzskák, Dorottyák, Járjátok a bolondját: Dínomdánom, vigalom – Nincs a táncra tilalom!