Page 73 - 7szinvirag_borito_sima.indd

A Feszty-körkép

A magyarok bejövetele – a honfoglalás Részlet a Feszty-körképbôl

Feszty Árpád, a neves festô, 1890-ben látott elô-ször körképet Párizsban. A körképet figyelve a nézô úgy érzi: valódi táj, város, esemény közép-pontjába került. Ezt csak fokozza az épített elô-tér, amelynek határa – ha jól állítják össze –, szinte észrevehetetlenné válik.

A festôt annyira megragadta a látott kör-kép, hogy úgy határozott, maga is fest egyet. Jókai Mór, a nagy magyar író tanácsára képé-nek témájául a honfoglalást választotta, hi-szen közelgett az ezeréves évforduló. A nagy mû létrehozása 1891-ben kezdôdött. Feszty Árpád három festôtársával elutazott a Verec-kei-szoroshoz. A tájról pontos vázlatot készí-tettek. A munkán három évig több mint húsz ismert mûvész dolgozott.

Az 1894. május 13-án, pünkösd vasárnapjá megnyílt kiállításon láthatta elôször a közönsé

A magyarok bejövetelét. A körkép 120 méte hosszú, 15 méter magas, és kb. 38 méter átmé rôjû kört alkot. Az óriási vászonra festve töb mint kétezer figura eleveníti meg a honfoglal magyarok áradatát.

A körkép épületét a második világháború ban bombatalálat érte, s maga a festmény i súlyosan megsérült: csaknem a fele tönkre ment. 1970-ben határozták el, hogy restau rálják, helyreállítják.

A felújított körképet elôször 1995. au gusztus 1-jén nyitották meg a látogatók elôtt s azóta Ópusztaszeren, a Nemzeti Történet Emlékparkban tekinthetô meg.