Page 14 - AP030121_kész

This is a SEO version of AP030121_kész. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »

12

1. Húzd alá a szövegben más-más színnel, hogyan keletkezett a Tordai-hasadék a monda szerint és a valóságban!

2. Gyűjtsd ki az adatokat a szövegből!

3. Jelöld csillaggal azt a bekezdést, amelyikből kiderül, hogy milyen célokat szolgált a régi időkben ez a hely!

4. Keretezd be a vadfokhagymát és a husángot bemutató mondatokat!

A Tordai-hasadék helye:__________________________________________________ A Nyugati-Szigethegység anyaga: __________________________________________ Az itt élő növényfajok száma: _____________________________________________ Különleges növényei:____________________________________________________ Az itt élő állatok: _______________________________________________________

A Tordai-hasadék

A monda szerint a tordai hegy Szent László ki-rályunk mögött hasadt meg, hogy megmentse őt üldözőitől.

Valóban az erdélyi (Románia) Nyugati-Szi-gethegység utolsó hulláma egy helyen hirtelen megtörik. Ott a Tordai-hasadék, melyet a Hesdát-patak vize vájt a mészkőbe az évmilliók során. A hasadék bejárata vadregényes. Romos vár szik-lakövei húzódnak jobbról is, balról is. Lent a völgyben csörgedezik a patak. A 3 kilométer hosszú hasadéknak néhol 300 méteres magas-ságot elérő csupasz falai vannak.

Hajdan ez lakott hely volt. Az ősember benne ütötte fel a szállását. A rómaiak építőanyagnak használták kifejtett köveit. ANagykutya- és a Kis-kutya-barlangok menedékül szolgáltak a lakos-ságnak a tatárjárás idején, de ugyanezt a szerepet töltötték be a XVII. században is.

Érdekes, hogy Románia növényállományának közel egyharmada, mintegy 997 növényféleség él itt. Kettő különösen jellemző. Az első a vadfokhagyma, amelynek szára erőteljes, levelei rézsútosan simulnak a szárra, virága sárga. A kavics között tenyészik, főleg a magas sziklák párkányán. A másik a husáng, egy 2 méter magas, ernyős virágzatú növény, amelyik csak a Torda városa felé tekintő sziklacsoportokon nő.

A növényzet mellett a madarak is valóságos madármúzeumot alkotnak. De gyakoriak a környéken a nagyvadak is: a farkas, a róka, az őz.

A természet csodái című könyv alapján

Összesen:

Page 14 - AP030121_kész

This is a SEO version of AP030121_kész. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »