This is a SEO version of kornyezetismeret3_TK_borito.indd. Click here to view full version
« Previous Page Table of Contents Next Page »43
A környezetünkben lévő anyagok folyékony, szi-lárd és légnemű halmazállapotúak lehetnek.
Mint azt tapasztaltad, egyik állapotból a másikba alakulhatnak át. Például: víz → jég → víz → vízgőz → víz.
kísérleteink közbenmár többször megfgyeltük eze-ket a változásokat. a természetben és a mindennapi gyakorlatban is tapasztalhatjuk ezeket a jelensége-ket. vessünk egy pillantást például a konyhára! vizet engedünk a csapból, amiből teát vagy jégkoc-kát készítünk.
ha nagyobb adag ételt készítettünk, mint ami elfogy, akkor egyszerű a megoldás. a maradékot mélyhű-tőbe tesszük és megfagyasztjuk, néhány hét múlva felmelegítjük, és jó étvággyal elfogyasztjuk.
Mondj példákat a közvetlen környezetedben lezajló ilyen vagy ehhez hasonló változásokra!
Minden szilárd testnek van megfelelő alakja.
Gondolj például egy téglára, egy asztalra vagy egy autóra!
A folyékony állapotban lévő anyagoknak nincs sa-ját alakjuk. Mindig azt a formát veszik fel, amilyen edényben vannak. ha például üvegbe töltjük a vi-zet, annak a formáját veszi fel, ha pedig egy tányért töltünk meg vele, azét. ha eltörik az üveg vagy a tá-nyér, a víz szétfolyik, megint egy másik alakot ölt.
Vajon milyen alakja van a gőznek?
A víz a természetben is mindhárom formában je-len van.
Ellenőrizd a tudásodat!
• Milyen halmazállapotban lehetnek a kö-rülöttünk megtalálható anyagok?
• sorolj fel példákat környezetünkből a folyékony, szilárd és légnemű halmazál-lapotra!
• Mondj példát arra, amikor a környeze-tünkben lévő anyagok folyékony hal-
mazállapotból szilárddá alakulnak! A folyadékok mindig felveszik
a tárolóedény formáját
A forró gőz, amint lehűl, ismét
vízzé alakul
This is a SEO version of kornyezetismeret3_TK_borito.indd. Click here to view full version
« Previous Page Table of Contents Next Page »