Page 82 - kornyezetismeret3_TK_borito.indd

80

a személyek, tárgyak helyének meghatározásához nem elég az irányokat tudni, az is nagyon fontos, hogy milyen távol vannak. A távolságot becsléssel vagy méréssel állapíthatjuk meg.

a becsléssel csak felmérjük, hozzávetőlegesen álla-pítjuk meg a távolságokat. ilyenkor mindig hozzá-tesszük: a tanári asztal körülbelül háromméterre van az ajtótól. a tábla körülbelül két méter hosszú.

ha pontos értéket szeretnénk kapni, mindig meg kell mérni a távolságot. Mérhetünk például mérő-szalaggal, méterrúddal.

te is gyakran használod a közel, távol, messze ki-fejezéseket. Ezek is távolságot fejeznek ki, de ebből nem tudjuk meg pontosan, hogy mekkora ez a tá-volság.

– közel lakom az iskolához.

– kőszeg közel van szombathelyhez.

Mindkét mondatban a közel szót használtuk a távol-ság kifejezésére. Mi a különbség a két mondat között?

milyen messze van?

Ellenőrizd a tudásodat!

• Mi a becslés és a mérés közötti különbség?

• sorolj fel a távolság mérésére szolgáló eszközöket!

• Milyen mértékegységet használunk a tá-volság mérésénél?

A mérőszalagok a leggyakrabban használt mérőeszközeink

A kilométeróra azt is jelzi, mennyi

utat tett meg az autó

Mérőszalaggal és méterrúddal pontosan tudunk mérni

nézz utána, mit jelentenek a következő ki-fejezések: kőhajításnyira, arasznyira! azt is jegyezd fel, melyik könyvben találtad meg a választ!