Page 132 - hetsznvilag.indd

A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. E napon ünnepeljük Krisztus feltámadását. A húsvét a feltámadás és a megváltás alapgondolatát foglalja magába. Az emberi alakban megtestesült isten alászállott a hol-tak országába, majd harmadnapon feltá-madt, s ezzel gyôzedelmeskedett a halálon, a gonosz erôin.

Ekkor ér véget a 40 napig tartó böjt, a hústól való tartózkodás. innen az ünnep neve is. mozgó ünnep. Ez azt jelenti, hogy húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlôség (március 21.) után következô holdtölte utá-ni vasárnap, illetve hétfô. (Ez általában a március 22. és április 25-e közötti idô-szakra esik.)

A tavasz a megújulás, az újjászületés évszaka. Sok nép szerint az élet, a halál és a feltámadás a természeti ritmus rendjét követi. Ez jelképezi a földben rejlô mag kikelését, az emberek örök reményét a megújulásban, a feltámadásban.

A feltámadás gondolata olyan mély emberi vágy, mely koroktól és nemzetektôl függetlenül minden emberi lény sajátja volt és marad. Az a vágy, hogy az élet gyôzedel-meskedjék a halálon, az elmúláson. A húsvét ünnepe napjainkban is megôriz-te tavaszünnep jellegét. Felelevenítjük az ôsi tavaszköszöntô népszokásokat és a ter-mékenységgel kapcsolatos ünnepségeket.

t ÉszaBó J úLia nyoMán

Locsolni jöttem, nem titkolom! Szép szokás ez, úgy gondolom. múljon vizemtôl a téli álom, Bizony most én ezt kívánom! ha a hatása múlik is esztendôre, Ígérem, itt leszek jövôre, S nem adok az illendôre,

Locsolok kérdezés nélkül nyakra, fôre.

rózsafának tövébôl rózsavizet hoztam,

Az lesz ma a legszebb kislány, akit meglocsoltam.

Drága kislány, gyöngyvirágom, ma van húsvét napja, meglocsollak, mosolyogjál, mint egy piros rózsa.