Page 165 - hetsznvilag.indd

A magyar törvényhozás adományozta ezt a jelzôt Sopron városának 1922-ben, a hazá-hoz való hûséges ragaszkodásának megö-rökítésére.

Az i. világháború után a gyôztes hatal-mak a trianoni békeszerzôdésben fogal-mazták meg feltételeiket. E szerzôdés értel-mében ki kellett jelölni magyarország új állami határvonalait; országunknak le kel-lett mondania területének kétharmadáról, ahol nagyon sok magyar ember is élt. Sopron város lakóinak lehetôvé tették, hogy népszavazáson döntsenek arról, hogy Ausztriához vagy magyarországhoz kíván-nak-e tartozni. nagy és izgatott elôkészüle-tek után 1921. december 14-én került sor erre a szavazásra.

1921. december 14-én, a nevezetes szer-dán, a város lakossága már a hajnali órák-ban talpon volt. A nemzetgyûlés e napon tartott ülésérôl a magyar nemzet címû lap is megemlékezett. A parlamentben gróf Bánfy miklós külügyminiszter emelkedett szólásra:

„Bejelentem, hogy a mai napon Sopron városában megkezdôdött a népszavazás. nem mulaszthatom el ebbôl az alkalom-ból, hogy kifejezést ne adjak a megelége-désnek, hogy a nagyköveti konferencia határozata alapján a lakosságnak módjá-ban áll hovatartozandóságáról nyilatkozni. Szavazni afölött, hogy magyar akar-e maradni. (…)”

Sopronban a szavazásra jogosult 19 164 polgár közül 16 947-en szavaztak. A szava-zás eredménye mindent elmond az em- berek érzelmeirôl, érzéseirôl. A lakosság 72,7%-a a magyarországhoz való tartozást választotta. Ez azért is nagyszerû dolog, mert mint a statisztikai adatokból kiderül, Sopron lakóinak csupán 48%-a volt ma-gyar anyanyelvû 1920-ban!

Dr. Friedrich Károly, a város díszpolgára így emlékezik vissza:

„A templom utcájában, ahol a központi szavazócentrum volt, emberek tömege állt az utcán, várta az eredményt. mi van?!

mindenki izgatott volt. És amikor fönt látták a biztos magyar gyôzelmet, akkor lekiáltot-tak, hogy gyôztünk!”

Sopron város és a környékbeli nyolc köz-ség magyar felségterület maradt.

A krónika így örökítette meg a város örö-mét: „A város fellobogózva, ünnepi dísz-ben, minden ablakban nemzetiszínû zász-lók és papírszalagok, amelyeken ilyen feli-ratok olvashatók: magyarok maradtunk! istennek hála!…”

A soproni népszavazási terület lakosságá-nak a magyar állam iránt tanúsított tántorít-hatatlan hûségét a magyar nemzetgyûlés örök emlékezetül az 1922. évi 29. törvény-cikkbe iktatta. Elhatározták Sopron város területén e történelmi esemény jelentôségé-hez méltó emlékmûnek a felállítását. Sop-ron szabad királyi város címerét pedig a „civitas fidelissima”, a leghûségesebb város jeligével egészítette ki.