Page 174 - hetsznvilag.indd

„1844-ben munkácson volt szerencséje a napvilágnak engem megpillantani. Szülôi-met hatéves koromban elveszítve reök ist-ván nagybátyámhoz kerültem Békéscsabá-ra. Ô a forradalom letörése után való nehéz anyagi helyzetében képtelen volt iskoláz- tatásomra, s így 1855-ben asztalosmester-ségre adott. Egy darabig sorsomban meg-nyugodva gyalultam. hat hosszú év után

Gyulára kerültem. Akkortájt ott idôzött Szamossy Elek, kivel megismerkedve és tôle tanulva kifejlôdött a festészet iránti szenvedélyem. néhány hónap múlva azzal léptem nagybátyám elé, hogy piktor 1 leszek. Ô természetesen kinevetett, de amikor lerajzoltam, megadta magát. 1863-ban fel-mentem pestre, ahol a legjelesebb mûvé-szek ösmeretsége nagy hasznomra vált...” Így írt magáról önéletrajzában munkácsy mihály.

Budapest után Bécsbe, majd münchenbe ment tanulni. 1868-ban Düsseldorfba köl-tözött, itt festette meg az ásító inas, majd a Siralomház címû képeit, amelyekkel egy csapásra meghódította a világot. A híres párizsi Salonban kiállították a Siralomház címû képet, és megkapta érte az 1870. évi aranyérmet.

1900. május elsején munkácsy mihály örökre lehunyta szemét. Bár korábban a magyar kormánynak nem volt egyetlen fillér-je sem, hogy a munkácsy-gyûjteményt meg-vegye, ekkor hatalmas összegeket mozgósí-tottak, hogy olyan dísztemetést rendezzenek a festônek, amilyenre még nem volt példa a magyar temetkezés történetében. A pesti gyászmenet lovaskordont kapott, az útvona-lakat véges-végig fekete drapériák szegélyez-ték. A mûcsarnokban egy építészeti remek-mû volt munkácsy mihály ravatala.

z soLnai J ózseFnÉ

1. Fogalmazd meg, miért lett asztalossegéd Munkácsy Mihály!

2. Számold ki, hány éves korában kezdett az ifjú a festészet iránt érdeklôdni! 3. Gyûjtsd össze, és írd le a füzetedbe a festô világhírû festményeinek címét!