Page 186 - hetsznvilag.indd

honfoglaló ôseink ismerték a betûvetést. messzi útjukról hozták az új hazába a magyar rovásírást. Érdekessége, hogy az ékí-rás egyik késôi változatának tartják a kuta-tók. rovásírásunk legtovább a székelyeknél maradt fenn. Vagy négyszáz éve még hasz-nálták. Jeleit rendszerint négyszögletûre faragott botra rótták, jobbról balra haladva. A magyar könyv története azonban csak az országalapító istván király uralkodásával kezdôdik. Az elsô kódexeket hittérítô papok hozzák az országba, de hamarosan a hazai kolostorokban is készülnek könyvek. A ma-gyar királyság elsô századából 204 kóde- xünkrôl tudunk, ami ebben a korban nem kevés. nemzeti királyaink pártolták a könyvmásolást.

nagy Lajos 1370 táján kislánya részére készíttette a magyarok történetérôl szóló Képes krónikát. Joggal tartják a legszebb kódexünknek.

uralkodóink közül a legnagyobb könyv-gyûjtô mátyás király volt. Könyvtára, a cor-vina abban a korban a világ leghíresebb gyûjteménye. Köteteinek számát a tudósok ma 2500-ra becsülik…

A könyvmásolók alig gyôzték a munkát, hiába alakult egyre több világi másolómû-hely, ahol hivatásos mesterek körmölték a kéziratokat. Színre lépett a könyvkiadó és -kereskedô. ám ez sem segített a bajon. A tudósok gyakran bosszankodtak a máso-lási hibák miatt, vagy mert a számukra leg-fontosabb munkákat nem tudták megsze-rezni. A polgárok és a diákok drágállották a kézzel írt könyveket. Ki kellett találni valamit!

hess András 1472 tavaszán érkezett Budá-ra. pártfogója, mátyás király, nem sajnálta a pénzt, de a sürgetô szót se mérte szûken. Alig egy éve élt Budán a mester, amikor elkészítette az elsô magyarországon nyom-tatott könyvet, a latin nyelvû Budai Krónikát. hess András rövid ideig élt nálunk. távozása után hatvan évig nem volt hazánkban nyom-da. ha volt – eltûnt még az emléke is. Az elsô magyar nyelvû könyv 1533-ban, külföldön jelent meg. De ekkor már magyar-ország nagy részén török az úr, a szó pedig a fegyvereké.

M egay L ászLó