Page 81 - hetsznvilag.indd

A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.

– Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz – mondta nekik. – ti még nem vagytok semmi. nem szelídített meg ben-neteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. olyanok vagytok, mint a rókám volt. ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátom-má tettem, és most már egyetlen az egész világon.

A rózsák csak feszengtek, ô pedig folytatta: – Szépek vagytok, de üresek. nem lehet meghalni értetek. persze egy akármilyen járókelô az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. holott az igaz-ság, hogy ô egymaga többet ér, mint ti vala-mennyien, mert ô az, akit öntözgettem. mert ô az, akire burát tettem. mert ô az, akit szélfogó mögött óvtam. mert róla öldös-tem le a hernyókat (kivéve azt a kettôt-hár-mat, a lepkék miatt). mert ôt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sôt néha hallgatni is. mert ô az én rózsám.

Azzal visszament a rókához. – isten veled! – mondta.

– isten veled! – mondta a róka. – tessék, itt a titkom. nagyon egyszerû: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

– Ami igazán lényeges, az a szemnek lát-hatatlan – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

– Az idô, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.

– Az idô, amit a rózsámra veszteget-tem… – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.

– Az emberek elfelejtették ezt az igazsá-got – mondta a róka. – neked azonban nem szabad elfelejtened. te egyszer s min-denkorra felelôs lettél azért, amit megszelí-dítettél. Felelôs vagy a rózsádért…

– Felelôs vagyok a rózsámért – ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vés-se.

a ntoine de s aint -e xupÉry