This is a SEO version of hetsznvilag.indd. Click here to view full version
« Previous Page Table of Contents Next Page »94
A fejedelem dajkája
rákóczi kímélte a föld népét, erôsen megtiltotta a kurucoknak a rablást, de amikor az élelem elfogyott, mégis el kellett venni a szegények szarvas-marháját is.
Erre a sorsra jutott a fejedelem öreg dajkája is: a kuruc katonák elhajtot-ták egyetlen tehénkéjét.
A szegény öregasszony elindult, hogy felkeresse rákóczi Ferencet, akit ô nevelt. El is érkezett gyalog Sárospatakra.
Amikor az öregasszony a vár kapu-jához érkezik, azt kérdi tôle az ôr: – mit akar maga, mama?
– Szeretnék a fejedelemmel be- szélni.
– most nem lehet – mondja az úr –, jöjjön holnap!
Így ment ez három napon keresz-tül. A harmadik napon más ôr állt a vár kapujában. Ennek odaadta a sze-gény asszony az utolsó krajcárját is, csak hogy rákóczihoz bejuthasson. Belépett a fôkapun, bent már ajtót nyitottak neki, s hát egyszerre ott állt a fejedelem elôtt! illedelmesen állt, de egy tiszt rákiáltott:
– Boruljon le a fejedelem elôtt! Azt mondta erre az öreg dajka:
– miért boruljak le a Ferikém elôtt, ami-kor én neveltem?
rákóczi erre a szóra figyelmes lett. – Jöjjön közelebb, néném – mondta az öregasszonynak.
Az öregasszony elôlépett, és elôvett egy kis csomagot. Felbontotta, hát egy kis dol-mány volt benne.
– megismered, Ferikém? Ez az a dol-mány, amit még kicsi korodban hordtál. megôriztem eddig, és most elhoztam neked. itt van, tessék!
rákóczi most már tudta, hogy ez az öreg-asszony az ô nevelô dajkája. odament hozzá, és azt mondta:
– Köszönöm, nevelô dajkám, hogy meg-tartotta és elhozta nekem. Van-e valami kívánsága?
– Jaj, édes fiam – már megbocsásson –, keresem a fiaimat. Kurucok, kuruc katonák, de sehol se találom ôket. meg aztán az egyetlen tehénkémet elhajtották a kato-nák…
– ne legyen gondja, kedves dajkám, megkeresem a fiait! megtérítem a kárát is. A fejedelem mindjárt intézkedett, hogy az öregasszony fiainak szabadságot adja-nak, és az öregasszonynak szép birtokot adományozott.
Ekkor az anyó térdre borult, és megcsó-kolta a fejedelem köntösét.
De rákóczi felemelte, homlokon csókol-ta, és így búcsúzott tôle: – isten megáldja!
M ezôLadányi nÉpMonda nyoMán
hetsznvilag.indd 94 2/21/11 3
This is a SEO version of hetsznvilag.indd. Click here to view full version
« Previous Page Table of Contents Next Page »