Page 96 - hetsznvilag.indd

This is a SEO version of hetsznvilag.indd. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »

94

A fejedelem dajkája

rákóczi kímélte a föld népét, erôsen megtiltotta a kurucoknak a rablást, de amikor az élelem elfogyott, mégis el kellett venni a szegények szarvas-marháját is.

Erre a sorsra jutott a fejedelem öreg dajkája is: a kuruc katonák elhajtot-ták egyetlen tehénkéjét.

A szegény öregasszony elindult, hogy felkeresse rákóczi Ferencet, akit ô nevelt. El is érkezett gyalog Sárospatakra.

Amikor az öregasszony a vár kapu-jához érkezik, azt kérdi tôle az ôr: – mit akar maga, mama?

– Szeretnék a fejedelemmel be- szélni.

– most nem lehet – mondja az úr –, jöjjön holnap!

Így ment ez három napon keresz-tül. A harmadik napon más ôr állt a vár kapujában. Ennek odaadta a sze-gény asszony az utolsó krajcárját is, csak hogy rákóczihoz bejuthasson. Belépett a fôkapun, bent már ajtót nyitottak neki, s hát egyszerre ott állt a fejedelem elôtt! illedelmesen állt, de egy tiszt rákiáltott:

– Boruljon le a fejedelem elôtt! Azt mondta erre az öreg dajka:

– miért boruljak le a Ferikém elôtt, ami-kor én neveltem?

rákóczi erre a szóra figyelmes lett. – Jöjjön közelebb, néném – mondta az öregasszonynak.

Az öregasszony elôlépett, és elôvett egy kis csomagot. Felbontotta, hát egy kis dol-mány volt benne.

– megismered, Ferikém? Ez az a dol-mány, amit még kicsi korodban hordtál. megôriztem eddig, és most elhoztam neked. itt van, tessék!

rákóczi most már tudta, hogy ez az öreg-asszony az ô nevelô dajkája. odament hozzá, és azt mondta:

– Köszönöm, nevelô dajkám, hogy meg-tartotta és elhozta nekem. Van-e valami kívánsága?

– Jaj, édes fiam – már megbocsásson –, keresem a fiaimat. Kurucok, kuruc katonák, de sehol se találom ôket. meg aztán az egyetlen tehénkémet elhajtották a kato-nák…

– ne legyen gondja, kedves dajkám, megkeresem a fiait! megtérítem a kárát is. A fejedelem mindjárt intézkedett, hogy az öregasszony fiainak szabadságot adja-nak, és az öregasszonynak szép birtokot adományozott.

Ekkor az anyó térdre borult, és megcsó-kolta a fejedelem köntösét.

De rákóczi felemelte, homlokon csókol-ta, és így búcsúzott tôle: – isten megáldja!

M ezôLadányi nÉpMonda nyoMán

hetsznvilag.indd 94 2/21/11 3

Page 96 - hetsznvilag.indd

This is a SEO version of hetsznvilag.indd. Click here to view full version

« Previous Page Table of Contents Next Page »