Page 99 - hetsznvilag.indd

A tárogató volt a kurucok hangszere. Fújták a tábortûz mellett, még dínomdánomban is a tárogató hangja mellett táncoltak. tároga-tó volt a szabadság muzsikája.

tudta ezt az ellenség is. mikor rákóczi Ferenc elbujdosott hazájából, az ellenség kihirdette, hogy össze kell törni minden tárogatót. El köll égetni! ne maradjon a veszedelmes hangszerbôl egyéb, csak hamu.

Az ellenség parancsát végre is hajtották. Aki nem engedelmeskedett, annak a fejét vették.

nem maradt hát itthon még a hangja se rákóczinak.

mikor hírül vitték a fejedelemnek, hogy elégették az ô kedves tárogatóit, a rodostói remete fölsóhajtott:

– már akkor igazán nem tudom, hogyan fogja hangomat meghallani a magyarság! történt ugyanekkor, hogy a debreceniek új harangot öntöttek. Addig is volt harang-juk, de csak amolyan apró, amelynek sza-vát még a szomszéd utcában sem hallották meg. Azt határozták tehát a debreceniek, hogy olyan harangot csináltatnak, amely-nek a hangját még a szomszéd falvakban is meghallhatják. hadd tudja a hortobágyi pásztor is, hogy mikor van dél!

Elkészült a harang. csudájára járt az egész város. még olyan harangot nem lát-tak. Akkora volt a harang, mint egy paraszt-ház. Az ütôjét pedig négy ló is alig bírta elhúzni.

– Ez aztán a harang! – mondták. – tán még nagyváradon is meghallják, ha szól. hadd hallják! tudják meg, hogy Debrecen-nek telik ilyen harangra.

most már az a kérdés merült fel: milyen nevet adjanak a harangnak? A harangot meg is szokták keresztelni, mint az újszü-löttet.

A városi tanács gondolkodóba esett. Elô-ször arra gondoltak, hogy a harangot a pol-gármester nevérôl Szakolczai mihálynak nevezik el.

– Szakolczai mihály uramnak – javította ki a polgármester.

igen ám, de hogy lehet uramnak hívni egy harangot? Az nem lehet. Az egész város, még a kanászok is csak amúgy per Szakolczai mihály emlegetnék a polgár-mester uramat. Elállottak tehát a tervtôl. Egy városi tanácsos ekkor a homlokára ütött.

– nevezzük Jánosnak. Úgyis annyi a János Debrecenben.

Egy másik tanácsos közbevágott.

– Kend is János, én is János, az isten is János, legyen hát a harang is János! Ebben megegyeztek.

történt, hogy amidôn a harangot felhúz-ták a toronyba, egyszerre híre futamodott a városban, hogy rákóczi Ferenc meghalt rodostóban a múlt hónapban.

A harang erre megszólalt. olyan mély, olyan bús hangon zúgott, hogy megrendült mindenkiben a szív… meghalt rákóczi! Azt siratja a harang. A városi nép összesúgott.

– rákóczi lelke szólt a harangból! A harang szólt, szólt… rákóczi Ferenc-nek hazaszálló lelke a harang hangjában végigrepült a magyar mezôkön.

Azóta hívja rákóczinak a nép a debrece-ni nagyharangot.

k rúdy g yuLa