Page 130 - Iresz_86ig.qxd

128

Tudod-e, hogy 13 ezer rovarfajt találtak a kutatók, ebbôl több mint kétezret boros-tyánkôbe zárva? A borostyánkô évmilliókra konzerválja a rovarokat.

70 millió évvel ezelôtt pálmák, lombos fák és nagy fenyôerdôk, úgynevezett boros-tyánerdôk nôttek. Ekkor jelentek meg a mai emlôsök elôdei. Az ôsvilági tûlevelû fákat valószínûleg betegség sorvasztotta. A tör-zsükön keletkezett sérülésekre gyógyító gyanta folyt ki. A viráglátogató rovarokat odacsalogatta a nedv illata, és beleragadtak a gyantába. A megszilárdult gyanta, a boros-tyánkô örök idôre konzerválta a rovarokat. Már az ókorban élô tudósok felismerték, hogy a borostyánkô a tûlevelû fák megkö-vesedett gyantája. Borostyánkô-zárványok-ban ezernyi rovart és növényt vizsgáltak meg a kutatók. Közülük sok faj kihalt, sok

pedig a mai rovarfajokkal mutat hasonlósá-got. Borostyánkôbôl ékszereket több ezer éve készít az ember. Számos ékszer rovaro-kat foglal magába, idôtlen idôkre megörö-kítve azokat. A borostyánkô a 40 millió év-vel ezelôtti földtani korszakról alkotott tu-dásunkat gyarapítja.

A természet erôi (a víz, a szél, a meleg, a fagy) folytonosan morzsolják, tördelik a he-gyek kemény szikláit. A hegyek lábánál nagy kôdarabok gyûlnek össze. A sziklák repedé-seibe behatol a víz, s amikor ez télen meg-fagy, lehasítja a sziklafal néhány darabját. Nyáron felmelegszik a sziklafelület, de a mélyebben fekvô réteg hideg marad. A hô-mérséklet-különbség ismét tördeli a kôzete-ket. Az esôvíz kimossa, a szél elhordja a szét-mállott anyag egy részét. Nagy kôdarabok is letörnek, melyeket tovább sodornak a vi-zek, aprózzák, csiszolják, koptatják ôket. Lassan-lassan sima, gömbölyû, apróbb-na-gyobb kavics lesz belôlük. Érdekes színük és

formájuk miatt biztosan neked is van ott-hon néhány érdekes darab kavicsod.

Hogyan konzerválja a borostyánkô a rovarokat?

Hogyan lett kavics a kavics?

Hogyan keletkezett a kavics?

Homoktól a kavicsig. A folyók még ezeknél nagyobb kavicsokat is görgetnek

Megszilárdult gyanta

Ôrzi a titkot