Page 19 - Iresz_86ig.qxd

17

nek sem túl gyorsan, sem túl lassan. Van egy ideális tempó, mely minden madárfaj-nál más és más.

A repülés fáradságos munkája mellett még számtalan veszély leselkedhet rájuk. A szaharai homokvihar, a forgószél. Az idô-járás szeszélyein kívül az ember is komoly veszélyforrás. Vadászok lövik a költözôma-darakat. A világítótornyoknak a madarak csak a lámpáit észlelik, és gyakran nekire-pülnek. A repülôgépeknek ütközve is sokan pusztulnak el. A permetezôszerek haszná-lata életveszélyes számukra.

A nálunk telelô madarakat állandó mada-raknak nevezzük. Vannak olyan madárfajok, melyeknél csak egyes példányok költöznek, a többiek a költôterületen áttelelnek (feke-terigó, széncinege, vörösbegy).

Amelyek rendszeresen útrakelnek, azok a vándormadarak (szürkegém, gólya). Amikor a madarak „belsô órája” megadja a startjelet, velükszületett irányösztönüktôl hajtva elindulnak, hogy megküzdjenek élet-benmaradásukért.

A költözô madarak között a gyorsasági rekordot a sertefarkú sarlós fecske tartja. Repülési sebessége 144 km/óra.

Daru Sarki csér

Szürkegém

Az ék alakzatban repülô madarak csapa-ta az energiája 23 százalékát képes megta-karítani. Szárnyaikkal mindkét oldalon lég-örvényt hoznak létre. Így a mögöttük repü-lôk egyszerûen csak vitetik magukat.