Page 85 - Iresz_86ig.qxd

83

Az elnevezésük is kettôs életre utal. A kétéltûek túlnyomó többsége élete egy részét a vízben tölti, a másik ré-szét pedig a szárazföldön.

A kétéltûek közé tartoznak a békák, a varangyok, a gôték és a szalamand-rák. Legtöbbjük petéjébôl halszerû lár-va, úgynevezett ebihal kel ki. A lárvák kopoltyúkkal lélegeznek, csakis a víz-ben oldott oxigént tudják felhasználni. Ekkor vízi életmódot folytatnak. A hal-szerû lárvákból az átalakulás után a szülôkhöz hasonló, tüdôvel lélegzô kétéltûek fejlôdnek. Kimásznak a szá-razföldre, és élik rovarritkító életüket, a deresre forduló ôszi reggelek beáll-táig. A hideg évszak a kétéltûeket te-lelésre kényszeríti.

Vizek iszapjába, lyukak mélyére ás-sák el magukat, és 6–8°C-ra lehûlve dermedten vészelik át a fagyos téli hónapokat.

Janisch Miklós Kígyók, békák

címû kötete nyomán

Gyepi béka nôsténye peterakás közben

Zöld varangy

Tarajos gôte

Kétéltûek

Mivel lélegeznek az ebihalak? Mivel lélegeznek a kifejlett bé-kák, gôték, szalamandrák? Hol vészelik át a téli hónapokat? Miért nevezzük kétéltûnek a békákat, gôtéket?

Hogyan szaporodnak a békák?