Page 94 - Iresz_86ig.qxd

92

Figyeld meg azokat a száraz, napégette domboldalakon lévô erdôket, ahol nincs egyetlen patak vagy vízállás sem! Mennyire elnéptelenednek a kiöntések befejezôdése után! A madarak kénytelen kelletlen ott maradnak, amíg ki nem repülnek a fiókák. Nyomban utána felkerekednek, és olyan er-dôket keresnek, ahol nem kell a hajnali har-matcseppeket lesniük, vagy kilométereket repülni ahhoz, hogy szomjukat olthassák. Esetleg kedvükre fürödjenek egyet a nagy kánikulák idején. Bizony, a bükkösök ned-ves patakvölgyeinek madarai, a hegyi bille-getôk, a kis légykapó és a többiek nem is sejtik, mennyi gondot okozhat a száraz idô-járás a légvonalban talán nem is oly messzi tölgyesekben, alföldi akácosokban vagy nyárerdôkben.

A vízhiány elsôsorban a madarakat érin-ti, hiszen az apró rágcsálók nagyon sok zöld növényi anyagot, fûszálakat, magokat, gyümölcsöket fogyasztanak. Nedvesség-szükségletüket fôként ezekbôl fedezik. A rovarok a harmattal is beérik. A virág kely-hében vagy a fûszálak hegyén ringatózó, és a hajnali napfényben a szivárvány minden színében csillogó kövér vízcsepp legalább annyit jelent egy-egy rózsabogárnak, mint-ha valaki jókora bögre vizet tenne elénk az asztalra. A madarak viszont jóval több vizet kívánnak, szeretnek fürdeni is. Ezért, ha történetesen olyan helyen fészkelnek, ahol erre nincs lehetôség, igyekeznek minél elôbb új helyet keresni maguknak.

Készíts madárfürdôt széphangú éneke-seink számára! Persze nem kint az erdôben,

Ahol kincset ér a víz

Kerti tó