Page 102 - ap040908_kesz_konyv

100100

A Dunántúli-dombság nyugat–keleti irányban a Zala völgyétől a Dunáig húzódik. Északi határa a Balaton, déli határa a Dráva-völgy.

Felszínén szelíd dombhátak, hosszú völgyek váltakoznak. A folyók alakították dombvidékké. A sík felszínbe széles völgyeket vájtak.

A dombság területén télen-nyáron sok a csapadék. A csapadék nagy részét az Atlanti-óceán felől érkező nyugati szelek szállítják. Az Alpok felől hűvös, nedves levegő érkezik, a napsütés is kevesebb. Az időjárás kedvez a takarmánynövények, a fűfélék fejlődésének. A bősé-ges legelők és a takarmány jó lehetőséget ad a szarvasmarha-tenyésztésnek. Az erdők, a szántóföldek, a legelők, a sok-sok forrás, az érdekes települések mesebeli tájat idéznek.

A Mecsek időjárása enyhe, kellemes. A hegység magasabb részeit erdők borítják.

Legmagasabb csúcsa a Zengő (680 m). Az Abaligeti-barlang levegője légúti megbetegedések gyógyítására szolgál. A Mecsek északi szelektől védett déli lejtőin korán tavaszodik, és itt a leg-hosszabb az ősz. A napsütés kedvez a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. Melegebb éghaj-latról származó növények is díszlenek itt, például a füge. Hazánkban itt indul meg legkorábban a virágfakadás. Állatvilága gazdag.

A Dunántúli-dombság

Kaposvár Pécs, székesegyház

Mecsek hegység látképe Szigetvár főtere az oroszlános szoborral