Page 116 - ap040908_kesz_konyv

114114

Ha a fertőrákosi kőfejtő tetején lévő kilátóról széttekintünk, végeláthatatlannak tűnő náda-sokat látunk. Távol, az osztrák oldalon kéklik a víztükör.

Nálunk halódóöreg tó a Fertő, de természe-ti értékei egyedülállóak. A130 cm-es átlagos víz-mélység és a vízbe került szennyező, valamint más anyagok a tó további eliszaposodását, il-letve a nádasok terjedését segítik elő. A hazai oldalon csak két belső tavacskában és a Ma-dárvárta-öbölben van nyílt víz. A többi terüle-tet összefüggő nádas borítja. A partközelben

keskenylevelűgyékényt, tavi kákát, zsom-béksást találunk.

A helyes nádgazdálkodás csökkentheti a tó öregedését. A nád leveleire szitakötők szállnak. A vízben víziskorpiók, molnárkák, búvár-pókok, csíkbogarak élnek. A víz mélyét dé-vérkeszegek, tőpontyok járják. A part menti vizenyős rétek valóságos békaparadicsomok. A nádasok mélye a gémeknek ad otthont.

Üstökös-, vörös, szürke gém és nagy kócsag fészkei húzódnakmeg a sűrűben. Néhány ka-nalasgém is megtelepszik alkalmanként.

Nádi sármányok, nádirigók és a barkós-cinegék apró légtornászként ugrálnak a nád-szálak között. A nádszigeteken dankasirályok, ezüstsirályok és csérek költenek. A magas-ban feltűnik egy-egy rétihéja. A Fertő a vonu-ló madarak pihenőhelyének számít.

A part felé haladva mocsári kosborral tar-kított láprétek, mocsárrétek simulnak a náda-sokhoz.

Itt fészkel az igen ritka nagy póling.

A Fertő tó vizének nagy a konyhasó- és szó-datartalma. A viszonylag nagy párolgás miatt a tószegély környékén szikesek alakultak ki. Nö-vényviláguk igen gazdag. Itt díszlik a sziki őszirózsa.

A Fertő–Hanság Nemzeti Park

(olvasmány)

Fertő tó

Nagy kócsag

Nagy póling