Page 118 - ap040908_kesz_konyv

116116

A Dél-Dunántúl legnagyobb része dombsági táj, melyből a Mecsek és a Villányi-hegység sziget-ként emelkedik ki. Ezen a vidéken a természetvédelem alatt álló területek a nyílt vízfelületektől kezdve a különböző lombos erdőtípusokon át, a száraz szikla- és homokgyepekig nagyon sok-féle élőhelyet foglalnak magukba. Felsorolni is sok lenne a nemzeti park egy-egy kisebb terüle-tének változatos növény- és állatvilágát.

Itt díszlik a dunai csillagvirág, a nyári tőzike, a ligeti szőlő, a kockásliliom és a mocsári aggófű.

A vidék amadarak igazi paradicsoma. Apom-pás színű jégmadár, rétisas, fehér gólya nagyszerű fészkelő- és táplálkozóhelyet találnak. A méltóságteljes járású gímszarvas, a dám-vad és a vaddisznó is gyakori. A Mohácsi-szi-geten található a Riha-tó, melynek különleges értéke a kis kócsag fészkelőtelep, valamint a né-hány pár üstökösréce.

A Dráva menti erdők élete tavasszal és ősz-szel igen mozgalmas. Ilyenkor ezrével vonul-nak az énekesmadarak: pityerek, füzikék, poszáták, rigók, vörösbegyek. Terített asz-tal számukra az ártéri erdő. Különleges színfolt-ja e területnek a Mattyi Madár Emlékpark, melynek kopjafái a hazánkban kipusztult ma-dárfajokra emlékeztetnek. A térség a káróka-tonák tömeges fészkelőhelye.

A Barcsi borókás növényritkaságai a király-haraszt, a tarajos pajzsika és a sárgaliliom. Több mint 700 nagy lepkefajt találtak ezen a területen.

A Duna–Dráva Nemzeti Park

(olvasmány)

Kockásliliom

Jégmadár Kárókatona