Page 125 - ap040908_kesz_konyv

1

A fészkelő madárfajok száma több mint száz. Az utóbbi években elterjedt a fekete har-kály és a holló. A barlangokban, sziklaüregek-ben denevérfajok élnek.

Jelentős kultúrtörténeti emlékek a buda-szentlőrinci pálos rendi kolostor romjai, Mátyás király vadaskertje. A Remete-szur-dok barlangjai híres őslénytani és régészeti le-lőhelyek.

A Pilis erdős területein a molyhos tölgy mellett gyakori a cser, a Visegrádi-hegység területein a mészkerülő tölgyesek.

Rétisáskák, kerecsensólymok, gyurgyalagok, denevérek népesítik be a tájat.

Visegrád műemléki és régészeti szem-pontból is védett. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban a 18–19. századi falusi és mezővárosi építészet, illetve életforma tárgyi emlékeit mutatják be.

A Sárrét lápmedencéjében két híres lepke-faj: a nagy tűzlepke és a törpeszender él. Madárvilága gazdag.

A Vértes árnyékos, hűvös völgyében él a cif-

ra kankalin. Vérteskozma – a csodálatos csendes völgyben fekvő falu – házait eredeti stílus-ban helyreállították.

A Duna–Ipoly Nemzeti Park nevezetességei közé tartozik a martonvásári kastélypark, a tatai Kálvária-domb, a vácrátóti arborétum és a vértesszőlősi előembertelep is.

Mesélj a Duna–Ipoly Nemzeti Park növény- és állatritkaságairól! Milyen kultúrtörténeti emlékekben gazdag ez a terület? Gyűjts képeket, fotókat a nevezetességekről! Készítse-tek tablót!

Nagy tűzlepke Vácrátóti arborétum

Fekete harkály