This is a SEO version of ap040908_kesz_konyv. Click here to view full version
« Previous Page Table of Contents Next Page »6262
Valamikor régen az emberek azt hitték, hogy a Föld korong alakú. A tudomány és a technika fejlődése lehetővé tette, hogy az emberek minél több ismeretlen dologra kapjanak magyará-zatot és bizonyságot. Ma már tudjuk: a Föld gömb alakú. Nem tökéletesen gömbölyű, az Északi- és a Déli-sarkvidéken egy icipicit belapult.
Egy űrhajóból fényképezve a Föld gyönyörű kék bolygónak látszik. Ráncai a hegységrendszerek, amelyek az űrfelvételen olyanok, mint egy öregember homloka. A Föld erei a folyók. Olyan, mint egy óriási kőzet- és fémgolyó. Felszínét víz és talaj borítja. Pontosabban 71 százalékát víz, 29 százalékát szárazföld. Ezen a viszonylag kis területen él az egész emberiség.
Egyre többet olvasunk és hallunk a Földünket veszélyeztető problémákról. Mi emberek tehetünk a legtöbbet azért, hogy ez a Föld unokáink számára is élhető, lakható legyen. Feladatunk az, hogy óvjuk természetes és épített környezetünket!
A Föld legészakibb pontja az Északi-sark, itt élnek a jegesmedvék. Legdélibb pontja a Déli-sark, itt élnek a pingvinek.
• A Föld óránként 107 200 km-t tesz meg
(kering) a Nap körül, és közben a saját tengelye körül is forog. Egy képzeletbeli vo-nal, az Egyenlítő északi és déli féltekére osztja.
• Miért vannak a Földön évszakok?
A Föld egy év alatt (365 nap és 6 óra) kerüli meg a Na-pot. A Nap sugarai egy év folyamán más-más szögben érik a Föld felszínét. Mivel a Föld forgástengelye ferde, júniusban az északi félteke közeledik legjobban a Nap felé, decemberben pedig a déli félteke. A Nap felé forduló félte-kén nyár van, a Naptól elfordulón tél. Nálunk négy évszak van.
Milyen alakú a Föld? Milyen a víz és a szárazföld aránya Földünkön? Melyik a Föld leg-északibb és legdélibb pontja? Találkozhat-e egy pingvin a jegesmedvével a Déli-sarkon?
Rockenbauer Pál – Balogh Péter: Amiről a jégvilág mesél
Bolygónk, a Föld
Űrfelvétel a Földről
É
D
EGYENLÍTŐ EGYENLÍTŐ
This is a SEO version of ap040908_kesz_konyv. Click here to view full version
« Previous Page Table of Contents Next Page »