Page 77 - ap040908_kesz_konyv

A térkép érdekes, kalandos „olvasmány”. A hegységek, folyók, városok színe, neve mind egy-egy izgalmas, képzeletbeli utazást jelent. Regényes történeteket, ezeréves mondákat mesélnek, ha megszólaltatod őket.

A térkép titkai

1 : 1 500 000

0 10 20 30 40 50 km

A térkép méretaránya, vonalas mérték

A méretarány és vonalas mérték

Honnan mérjük a felszín formáit?

Emlékszel? 3. osztályban tanultad! A felszín formáit (alföld, domb-dombság, hegy-hegy-ség) együtt domborzatnaknevezzük. A föld-felszín formáinak magasságát a tenger szint-jétől számítjuk. A tengerek mélységét is a tenger szintjétől mérjük.

Felszínformák

A síkság közel vízszintes terület. A tenger szint-je és a 200 méteres magasság között elterülő síkság az alföld.

A 200–500 méter magasságú dombok-ból álló terület a dombság. A dombokat me-dencék és völgyek tagolják. A völgy a dom-bok, hegyek közötti hosszanti mélyedés.

A medence minden oldalról zárt mélyebb, tágasabb terület, amelyet hegyek vagy dom-bok vesznek körül.

A térképek készítői minden térképen feltüntetik a kisebbí-tés arányát, ezt méretaránynak nevezzük. Például: egy aránylik a százezerhez (1 : 100 000). Tehát ami a térképen 1 cm, az a valóságban 100 000 cm. A települések (városok, falvak) egymástól való távolságát kilométerben fejezzük ki, ezért a centiméteres távolságot célszerű kilométerre váltani. Így: 100 000 cm= 1000 m= 1 km. A tér-képen a távolságot vonalas vagy rajzolt mér-tékkel mérhetjük. Amérték rajzának alapja egy egyenes vonal, melyre a távolságot felrakjuk.

Dombság

Síkság

A domborzat ábrázolása a térképen

–2000

0 m

magashegység

–200 0 200 500 1500 m

0 m 0 m 0 m –2

–12