Page 90 - ap040908_kesz_konyv

8888

A mi hazánk Magyarország A mi hazánk Magyarország

A Kiskunság az Alföld egyik legszebb, legválto-zatosabb területe. Petőf számtalan versében írt erről a tájról, „melyet átölel a Duna–Tisza karja”. A Kiskunság a Duna–Tisza közének középső, magasabban fekvő része. Felszí-nét vastag homokréteg takarja. A szél által szállított homokot futóhomoknak nevez-zük. A homokbuckák (kis halmok) a szél hatá-sára vándorolnak.

Kétszáz évvel ezelőtt a Kiskunságban az emberek pásztorkodással foglalkoztak. Először a szarvasmarhát, a lovat engedték a gyepre,

mert az nem rágta tövig a füvet. A birka után már nemigen legelt más állat, hiszen a juhok szin-te „leborotválták” a legelőt. Később már nem lehetett megélni a legeltető állattartásból. Termő-vé kellett alakítani a sivár futóhomokot. Akácfákat, gyümölcsfákat, szőlőtőkéket ültettek. A növé-nyek gyökérzete megakadályozta a homok mozgását, lombozata fékezte a szelet.

Ma a homokon zöldségféléket és gyümölcsöket termesztenek. Terem itt nyári alma, cseresznye, meggy, szilva, a híres barack, fnom édes szőlő. Így lett a futóhomok föld-jéből „aranyhomok”.

Abőséges napsütés, a homokból visszasugárzottmeleg kü-lönösen zamatossá, vitamindússá teszi a gyümölcs- és zöld-ségféléket.

A termés egy része frissen kerül a piacokra, boltokba. A töb-bit a tartósítóipar dolgozza fel. Konzervek, mélyhűtött termé-kek, valamint szárított zöldség- és gyümölcsfélék formájában kerül az üzletekbe. A konzervgyártás központja Nagykőrös és Kecskemét.

Petőfi Sándor szülőföldje: a Kiskunság

Szürkemarha-gulya

A csizma régen a magyar viselet fontos része volt Petőf szülőháza

A gyermek Petőf