Page 98 - ap040908_kesz_konyv

9696

A Dunántúli-középhegység a Zala folyótól a Duna kanyarulatáig húzódik. Mintegy 200 km hosszú, DNy–ÉK-i irányú.

Több hegységből áll. Részei: a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység és a Dunazug-hegység.

Felszínét széles hegyhátak, legömbölyített hegycsúcsok jellemzik. A hegységeket széles völ-gyek választják el egymástól.

Időjárása hűvösebb, csapadékosabb, mint az Alföldé. Ahegységekben felfelé halad-va 200 méterenként 1 °C-kal csökken a hőmérséklet.

A Bakony néhány száz évvel ezelőtt még valóságos ősrengeteg volt. Összefüggő erdő borí-totta. Erdeiben disznókondák legelésztek. A kanászokon kívül szén- és mészégetők, fafaragók éltek itt. Ma is hazánk legerdősebb tája. Területén várak, várromok, számtalan érdekes kiránduló-hely, több védett növény- és állatfaj található (Szentgáli tiszafás). Falvaiban tájházakban, néprajzi emlékekben, a népművészet remekeiben gyönyörködhetünk. A Bakony-vidék központja Veszp-rém. A várost I. István alapította. Veszprém vára meredek sasbércre épült. A várból gyönyörű kilátás nyílik a városra és a Bakonyra.

A Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Veszprémi vár

Herend. Porcelánmanufaktúra Fogadó a Bakonyban