Basic HTML Version
A Bibliáról
Elgondolkodtál-e már azon, hogy melyik könyvet olvasták legtöbbször az írás kialakulása
óta a világon? A válasz biztosan nem okoz fejtörést, hiszen ez a könyv a
Biblia
,
1
„a könyvek
könyve”.
Régebben még az
Írás, Szentírás
kifejezések is használatosak voltak.
A
Biblia
a keresztény emberek számára
szent és isteni eredetű írásoknak a gyűjte-
ménye.
A zsidó vallásúak csak az egyik, az úgynevezett
Ószövetség
2
részt tekintik ennek.
A
Szentírás
az Isten által teremtett és irányított ember története,
amelyet a legkü-
lönfélébb műfajú írásokból ismerünk meg. Így olvashatók a szájhagyományban megma-
radt
ősi hagyományok és mítoszok
(pl. a teremtés története), vagy az emberek életét
szabályozó
törvények
(a tízparancsolat)
éppúgy, mint a
példabeszédek és szállóigévé
vált bölcs mondások
(Pl.:
Szeressük felebarátunkat, és ne gyűlöljünk senkit!
). Az írások sok
cselekményes, elbeszélő részt
is tartalmaznak (ilyen Jézus Krisztus fellépése), de nem
hiányoznak a
lírai költemények
(zsoltárok)
sem, amelyek az ember gazdag lelki életéről
vallanak.
A
Bibliát
az úgynevezett
könyvek
alkotják. Ezek a könyvek
fejezetekre
és
versekre
ta-
golódnak, amelyeket sorszámok jelölnek. (A vers megjelölésen nem verses formát, ha-
nem egy-egy kisebb szövegrészletet, általában mondatot értünk. Például:
„Kezdetben te-
remtette Isten az eget és a földet.” Mózes első könyve
1. rész 1.)
A ma használatos
Biblia
két nagy egységét a következő táblázat szemlélteti.
A hagyomány szerint a
Biblia
két nagy részét Szent Jeromos
5
kapcsolta egybe, amikor
Betlehem városában görög nyelvből latinra fordította.
Az első magyar nyelvű teljes bibliafordítást a református Károli Gáspár készítette el, és
nyomtatta ki Vizsolyban 1590-ben. Ezért ezt a fordítást
vizsolyi bibliaként
ismerjük. Ezt kö-
vette a katolikus Káldi György fordítása 1626-ban. Ezek a bibliák néhány helyen eltérnek
egymástól.
Az elmúlt kétezer évben a művészek számára a
Biblia
témák és motívumok gazdag
tárházát jelentette, ezért kulturális jelentősége is felbecsülhetetlen. Szívesen örökítettek
meg az alkotók bibliai alakokat, élethelyzeteket, történeteket.
1. Ószövetség
(
Ótestamentum
3
)
2. Újszövetség
4
(Újtestamentum)
A zsidó és a protestáns vallásúak 39,
míg a katolikusok 45 könyvet sorolnak
ide
A keresztény egyházak által elfogadott
27 szent könyv alkotja
Keletkezési idejét a Kr. e. 1200-tól Kr. e. 100-
ig tartó időszakra teszik
A Kr. u. 50-től Kr. u. 200-ig tartó időben
keletkezett
Héber, illetve arámi nyelven íródott
Görög nyelven írták
1
biblosz: teleírt lap, tekercs alakú könyv. Ennek a többes számú alakja a biblia (’könyvek’)
2
Ószövetség: Isten szövetséget kötött Izrael népével
3
testamentum: (megpecsételt) végrendelet, végső akarat
4
Újszövetség: Isten szövetséget kötött Jézus Krisztus által az egész emberiséggel
5
Szent Jeromos (342–420): az ő nevéhez fűződik a Biblia általánosan elismert, elterjedt változata,
az ún. Vulgata
122
irodalom5_minion_puha.indd 122
3/21/13 2