Basic HTML Version
Feladatok, kérdések
1. Nézzétek meg a
Földrajzi atlaszban,
hogy hazánk területén hol helyezkedik el az
Alföld!
a)
Kövessétek az ujjatokkal a terület határvonalát! Soroljátok fel, milyen hegysé-
gek határolják északon, illetve keleten!
b)
Határozzátok meg a folyók és az égtájak segítségével az elhelyezkedését!
c)
Rajzoljátok be az előzőleg elkészített térképbe az Alföldet!
d)
Alföld – alföld. Mikor írjuk kis, illetve nagy kezdőbetűvel?
2. Kövessétek nyomon a lírai beszélő tekintetét, hiszen a nézőpontváltás segítségé-
vel mindig újabb és egyre aprólékosabb részletét ismerjük meg a Duna–Tisza kö-
zének!
a)
Határozzátok meg egy-egy szóval a beszélő helyzetét végig a költeményben!
(Pl. kiinduló helyzet: madártávlat.)
b)
Próbáljátok meg egy-egy pont segítségével ábrázolni a megállapított helyze-
tet, végül kössétek össze a pontokat! Milyen ívet kaptatok?
A magyar irodalomban Petőfi előtt senki sem „énekelte meg” a hétköznapinak, ezért köl-
tőietlennek tartott tájat, az Alföldet. Petőfi költészetében változott át a szeretett és jól is-
mert szülőföld – lakóival és élővilágával együtt – verselésre méltó témává, szép magyar
tájjá. Itt semmi sem korlátozta a költő tekintetét, lelke szárnyalását, ezért is vált a végtelen
róna a szabadság magasztos jelképévé a verseiben.
A költemény 1844 nyarán született Pesten. Petőfi a nagyvárosi élet körülményei között
idézi fel képzelete segítségével szülőföldje kedves tájait, és szinte festményként jeleníti
meg számunkra. A vers szerkezeti felépítését a
leírás
menete határozza meg. Az 1–2. és
a 12. versszak keretbe foglalja a különböző nézőpontokból látott, és apró, hangulatos ké-
pekből elénk táruló természetet.
A vers műfaja
tájleíró költemény. A lírai beszélő egy táj vagy természeti jelenség
érzelemgazdag bemutatására törekszik.
A személyes érzelmek megvallása miatt te-
kintjük a tájleíró költeményt lírai alkotásnak.
144
irodalom5_minion_puha.indd 144
3/21/13 2