Basic HTML Version
Egy olyan mesét olvastál, amelyben az állatszereplők az emberekhez hasonlóan gon-
dolkodnak, beszélnek és cselekszenek. Mindez úgy történik, hogy ez sem a mese lehet-
séges emberalakjaiban, sem a mesélőben vagy hallgatóban nem kelti a csoda érzetét.
Az állatmese szereplői emberi tulajdonságokkal felruházott állatok, cselekede-
teikből valamilyen erkölcsi vagy gyakorlati tanulság vonható le.
Ezekben a mesékben megjelenik az ősidők óta létező
szoros összetartozás
is, amely
az embert a földi élővilág többi szereplőjéhez: az állatokhoz és a növényekhez köti. Ezért
kifejezésre jutnak bennük olyan
érzelmek
is, mint pl. a megértés és az elutasítás, a barát-
ság és az ellenszenv vagy a szeretet és a gyűlölet.
Az állatmesék őrzik leginkább a régen élt emberek azon hitét, hogy voltaképpen
állatő-
söktől
származnak. Ezeknek a nevét nem volt szabad kimondani, azaz
tabu
volt. Helyette
körülírták, pl. a
medve
szó helyett
öreg apácskát
mondtak. A törzsek különböző állatokat:
pl. sast, krokodilt, farkast, kígyót választottak totemállatoknak, melyek hitük szerint védel-
mezték is őket.
Az állatmese – Egy téma négyféle feldolgozása
A hiú hollóról és a ravasz rókáról szóló történetet már az ókori görögök meséi között is
megtaláljuk. A későbbi korok nagy mesélői is igen tanulságosnak gondolták, ezért szíve-
sen elevenítették fel, és alakították szándékuk szerint. Ezek közül most négy változattal is-
merkedhetsz meg.
Heltai Gáspár: A hollóról és a rókáról
Egy holló egy igen szép darab sajtot ragada egy ablakból, és felröpüle egy magas fára véle.
Látván azt egy róka, igen kezdé a sajtot kévánni. És a fa alá méne, és szólni kezde a hollónak,
és igen dicsírni, mondván: „Ó, te holló, nemes madár vagy! Nincsen tenéked mása. Szép tol-
laid vannak, fénesek, melyekkel semmi bársony nem ér; csak hogy szavad szép volna, ter-
methöz hasonló. Hiszem is, hogy szép szavad legyen, de nem hallottam.” A holló igen örüle
e dicsíretnek, és elhivé magát; és hogy szép szavát megjelentené a rókának, felfuvalá a torkát,
és kinyútá a nyakát, hogy ugyan öregen szólhatna. És midőn a száját megnyitná, kiesék a sajt
a szájából. És ottan elragadá a róka a sajtot, és elkezde menni véle. Ottan elszomorkodék a
holló, értvén, hogy a róka a jó sajtért tötte volna a szép dicsíreti orációt.
1
Értelme
Vedd eszedbe magadat! Ha az Isten bölcs: tehát tudta, mint kellett teremteni tégedet,
és müvel ajándékozni. Avval elégödjél meg. Ne keress hiábavaló dücsőséget és dicsíre-
tet. Megnézd a lábodnak kaptáját
2
: ne kévánj nagyobb sarut. Mert azok, kik igen di-
csírnek tégedet, nem szeretnek; és ha lehet, bizony meglátják, ha a sajtot kikaphatják
szájadból. Ártalmasb állat nincsen hipokritánál
3
és hízelködénél.
1
oráció: beszéd, szónoklat
2
kaptáját: méretét
3
hipokrita: képmutató, álszent
17
irodalom5_minion_puha.indd 17
3/21/13 1