Basic HTML Version
7. Költői kifejezőeszközök
a)
szóképek
b)
Nyelvi alakzatok
Megjegyzés: amely idézeteknél nincs feltüntetve a szerző és a cím, Petőfi Sándor
János
vitézéből
valók.
Hasonlat
„Elváltak egymástól, mint ágtól a levél…”
Metafora
„Gyere ki, galambom! gyere ki, gerlicém!”
Megszemélyesítés
„Egyenes rónaság nyujtózkodott végig.”
Megszólítás
„Jaj neked Iluska, szegény árva kislyány!”
Felkiáltás
„Bizonyára ugy lesz – hál’ a jóistennek!”
Kérdés
„Vannak-e szüleid? Van-e feleséged?”
Ismétlés
„…várjatok csak, várjatok, gyerekek!”
Felsorolás
„Kendnek gazdasága, ökre és juha van…”
Párhuzam
„Oly hamar támadott az égiháború,
Mily hamar Jancsinak sorsa lett szomorú.”
Ellentét
„Az egész pusztában széjjel sütött a nap,
De az ő szivében éjek éje maradt.”
Az elbeszélő művekben
A János vitézben
Előkészítés
Megismerjük az események
idejét, helyét és a szereplőket,
valamint a mű alaphelyzetét
Jancsi és Iluska szeretik egymást
Helyszín, idő: patakpart, nyár
Bonyodalom
Az alaphelyzetet megváltozta-
tó fordulat
Jancsi elveszíti a nyáj felét
A cselekmény kibontakozása
A bonyodalomtól a tetőpontig
terjedő rész,
az események összefüggő
sora
Az első vándorút eseményei:
• a pusztán,
• a zsiványtanyán,
• a huszárok közt,
• Franciaországban,
• a tengeren stb.
A második vándorút esemé-
nyei:
• az óriások földjén,
• a sötétség országában,
• az Óperenciás-tengeren,
• Tündérországban stb.
Tetőpont
A cselekmény leglényegesebb
fordulópontja, csúcspontja
János bedobja a rózsát a tóba, és Iluska életre kel
Megoldás
A cselekmény befejező része, a
történet lezárása
János vitéz és Iluska Tündérország fejedelmi párja lesz
6. Az elbeszélő művek szerkezete és cselekménye
202
irodalom5_minion_puha.indd 202
3/21/13 2