Basic HTML Version
A leírás
Az
elbeszélés
és a
párbeszéd
mellett jellemző írói közlésmód az elbeszélő (epikus) mű-
vekben a
leírás
is. A Jancsi által bejárt pusztán mi sohasem jártunk. Mégis könnyen el
tudjuk képzelni a róla készült leírás segítségével.
A leírás az élőlények, tárgyak, tájak, természeti jelenségek szemléletes bemu-
tatása.
Az elbeszélő művekben a leírás gyakran a szereplők környezetét mutatja be, hi-
szen a környezet hatással van az ott élő emberekre. Gyakran következtethetünk belőle
a szereplők hangulatára, de az elbeszélő érzelmei is megnyilvánulhatnak benne.
A történetmondó ilyenkor megállítja az eseményeket, szemlélődésre, körültekintésre
készteti az olvasót. A leírás során általában egy meghatározott rendezési elvet, a térbeli-
ség elvét követjük. Fokozatosan haladhatunk a közelitől a távoli felé, és fordítva. De közép-
pontosan, illetve lentről felfelé vagy fentről lefelé is haladhatunk. Ábrázolhatjuk először az
egészet, s ezután a részleteket, de a részletekből is alkothatunk egészet. A természeti je-
lenségek bemutatását leggyakrabban az időrend határozza meg.
Leírásra, megnevezésre a szófajok közül leginkább a főneveket és a mellékneveket hasz-
náljuk, de a költők a képszerűség érdekében gyakran alkalmaznak hasonlatokat, megsze-
mélyesítéseket is.
A leírás lehet önálló mű
(pl.: Petőfi Sándor:
A Tisza
)
vagy egy hosszabb alkotás ré-
sze
(pl.: a
János vitéz 5. rész
e).
Kapcsolódó
1. Elevenítsétek fel
A Tisza
című költeményt!
a)
Mely versszakok írják le a folyót, a Tisza-partot, a környező tájat?
b)
Milyen sorrendben látjuk a táj részleteit? Pl.
„Ahol álltam”- „sárga föveny-szőnyeg”, mező,
„levágott sarju-rendek”.
Folytassátok! Mi van
„Túl a réten”, „Másfelől, a Tisza tulsó partján”
stb.?
c)
Keressetek hasonlatokat és megszemélyesítéseket a versből! Beszéljétek meg, miként
teszik számotokra láthatóbbá, elképzelhetőbbé a tájat!
2. Mutasd be a szobádat az egyik barátodnak! A leírás során haladj a közelitől a távoli felé!
73
irodalom5_minion_puha.indd 73
3/21/13 1