Page 152 - 00c4ed5.dvi

Basic HTML Version

Törtek
A törteket először a mérések során kezdték használni. Ha a mérendő tárgyra a mérés választott
egysége egész számszor fért rá, akkor a mérés pontos volt, ha nem, akkor pontatlan. Egyre pon-
tosabb mérésre törekedtek, ezért vették az előzőleg már használt mértékegységek
felét,
és azzal
is mértek. Idővel nevet is adtak ennek az új egységnek. Az első tört a
fél
volt.
A fél jele egyedi volt. A
sumeroknál
olyan mérőedényt jelentett, amelynek térfogatát meg-
felezték:
Ma a fél jele:
1
2
(olvasd: egy ketted).
oroszul
angolul németül franciául latinul olaszul
A fél neve
polovina half
halb
demi
semis mezzo
A kettő neve
dva
two
zwei
deux
duo due
Az
egyiptomiak
általában csak egységtörtekkel számoltak, vagyis olyan törtekkel, amelyek
számlálója 1.
Azt, hogy a szám tört, ezzel a jellel jelölték:
Az egyiptomi számok ilyenek voltak:
Hieroglif k az edfui templom fal n
= 1, = 2,
= 3,
= 4,
,
= 9,
= 10,
= 100,
= 1000.
Az egyiptomi törtek ilyenek voltak (különleges je-
let használtak az
1
2
,
1
3
,
2
3
és
3
4
ábrázolására):
1
2
1
3
2
3
1
4
3
4
1
6
1
10
Ahogy a számok alakjánál már szó esett róla, az általunk ma használt számjegyek körülbelül
1500 éve
indiai
tudósok munkáinak nyomán jelentek meg. Évszázadokkal később terjedtek el
az arab világban, ahonnan végül eljutottak Európába is. Az indiaiak a törteket hasonlóképpen
jelölték, mint ahogy ma tesszük, csak nem használtak törtvonalat:
1
2
. A törtvonalat az
arabok
kezdték el használni, Magyarországra már ez a számírás jutott el a 15. században. Előtte hazánk-
ban (akárcsak Európa többi részén) római számokat használtak.
Használtak-e tört számokat a rómaiak?
Van-e más olyan nyelv, amelyben két külön szó jelöli a felet és az
1
2
-et? Ha igen, írj rá példát!
Törtek
152