1. p´elda
Budapestről közelítőleg északnyugati irányban indulunk út-
nak Érsekújvárra. Húzzuk meg azt az egyenest, amely Bu-
dapestet Érsekújvárral összeköti! Állapítsuk meg, hogy en-
nek az útiránynak, amelyet az ábrán egyenes szakasszal je-
löltünk,
a
az
északi,
b
a
keleti,
c
a
délnyugati,
d
a
délkeleti
iránnyal bezárt szöge körülbelül mekkora része a derék-
szögnek!
Megold´as
Az adott irány az égtájakkal minden esetben kétféle szöget zár be. Mi most csak az egyiket határoz-
zuk meg.
A bezárt szög:
az
északi iránnyal fél
derékszög,
a
keleti iránnyal
másfél derékszög,
a
délnyugati iránnyal 1
derékszög,
a
délkeleti iránnyal 2
derékszög.
2. p´elda
Rajzoljunk fel két metsző egyenest! Vizsgáljuk meg, hogy milyen szögek keletkeztek! A metsző
egyenesek a síkot mindkét esetben négy szögtartományra osztják fel.
A keletkezett négy szög közül:
két-két szög egyenlő,
mind a négy szög egyenlő.
Megállapodunk abban, hogy két metsző egyenes hajlásszögén a keletkezett szögek közül a nem
nagyobbat értjük. Ez hegyesszög vagy derékszög lehet.
A derékszög jele:
vagy
vagy
Két szög összegét így készíthetjük el:
Alakzatok
78