106
ARCKÉPCSARNOK
Bánki Donát
(1859–1922)
Mérnök, a Műegyetem tanára, majd a Ganz-gyár munkatársa. 1893-ban alkotta
meg munkatársával, Csonka Jánossal együtt a belső égésű motor üzemanyag-el-
látó rendszerét, a karburátort. További ismert szabadalma a (Bánki-féle) vízturbina.
Bell, Alexander Graham
(1847–1922)
A telefon feltalálója. 1875–1877 között három szabadalmat nyújtott be a telefonra.
Megalapította a Bell-telefontársaságot, és megalapozta az amerikai telefongyár-
tást.
Benz, Karl Friedrich
(1844–1929)
A gépkocsitechnika egyik megalapozója. 1878-ban szabadalmaztatta az első két-
ütemű motort. 1885-ben szerkesztett háromkerekű autóját már négyütemű mo-
tor hajtotta.
Braille, Luis
(1809–1852)
Francia pedagógus, feltaláló; maga is vak volt. A róla elnevezett vakírást, az úgyne-
vezett Braille-ábécét 1824-ben fejlesztette ki, ennek köszönhetően lehetővé vált a
vakok számára az olvasáson túl az írás elsajátítása is. A Braille-írás lényege, hogy a
domborítottan kialakított jeleket az ujjhegyekkel tapogatja le használója.
Cartwright, Edmund
(1743–1823)
Nottinghami lelkész, a mechanikus szövőszék feltalálója. Találmányért 1785. április
4-én kapott szabadalmi oltalmat.
Csonka János
(1852–1939)
A magyar technikatörténet kiemelkedő alakja. 48 éven át a Műegyetemműhelyfő-
nökeként dolgozott. 1882-ben gáz- és petróleummotort készített. Bánki Donáttal
együtt fejlesztett karburátorát az 1900-as világkiállításon is bemutatták. Motoros
triciklit, autót tervezett és épített.
Daimler, Gottlieb
(1834–1900)
1883-ban Maybachhal együtt belső égésű gépkocsimotort fejlesztett. 1890-ben
autógyárat alapított. Járműve már 72 km/óra sebességgel haladt.
Edison, Thomas Alva
(1847–1931)
Világhírű amerikai feltaláló. Megközelítőleg 1000 szabadalma van. 1878-ban a
hengeres fonográfot, 1879-ben az izzólámpát szabadalmaztatta.
Ford, Henry
(1863–1947)
Amerikai üzletember és feltaláló, a Ford-gyár alapítója, az autóipar, a futószalagos
gyártósor és a modern tömegtermelés egyik úttörője. 1885-ben egy detroiti gép-
gyárban dolgozott, motorok javításával foglalkozott. 1893-ban megépítette első
gépkocsiját, amelyet kvadriciklinek nevezett el. 1908-ban indította el az első soro-
zatgyártást. Járműve a világhírű T-modell. Ebből a modellből 15 milliót gyártottak,
igazi népautóvá vált.
Galamb József
(1881–1955)
Gépészmérnök; tanulmányait Budapesten végezte. 1905-től lett tervező a
Ford-cégnél, majd hamarosan a gyár főkonstruktőre. A T-modell fontos részegy-
ségeit tervezte.
Technika 5 TK.indd 106
2013.02.26.