Basic HTML Version
A LÉTFENNTARTÁS
Az állatok különböző módon alkalmazkodnak környezetükhöz, például évszakonként tollat
vagy bundát váltanak, színüket a környezethez igazítják, élőhelyüket álcázzák. Az alkalmaz-
kodó viselkedést megfigyelte az ember, és hasznosította a vadászatokon, a halászatokon, a
háziasított állatok tartásában is.
Hogyan hasznosította az ember a megfigyeléseit?
Milyen növényeket termesztett, és milyen állatokat háziasított még? Készíts időlétrát a növé-
nyek termesztésének és az állatok háziasításának kezdetéről! A füzetedben dolgozz!
Az ember környezetátalakító tevékenységében fontosak a különböző tárgyak és eszközök.
Az állatvilágban sem ismeretlen a tárgyak használata. A tanzániai csimpánzok 15-féle tárgyat
használnak (például termeszhalászó bot, levélből készített szivacs és tálca, kő). Az ember hasz-
nálati tárgyai már kezdetben is nagy gazdagságot mutattak. Megmunkálatlan kövekkel ágakat
törtek, fák kérgét kaparták, vadásztak vízi vadakra, botokkal gyökereket ástak ki, kihegyezett
botokkal vadásztak, csapdákat készítettek, fáklyákkal világítottak.
Mi a különbség és mi a hasonlóság az állatok és az ember eszközhasználata között?
A biológiai környezet sokfélesége felmérhetetlen. A ma élő fajok száma 5 és 50 millió közé
tehető. A fajok száma jelentősen csökken, ami összefügg az ember tevékenységével. A mező-
gazdaság terjedése befolyásolja a talajok* szerkezetét, és csökkenti a biológiai sokféleséget is.
Az évente kiirtásra kerülő trópusi erdők területe Magyarország területének 3/4 részével egyen-
lő. A sokszínű erdei közösségeket a növénytermesztés néhány növényi kultúrával helyettesíti.
Milyen növényeket termesztenek lakóhelyed környékén?
Az emberiséget nyelvi sokféleség jellemzi. Ausztráliában az őslakosság mintegy 200-féle nyel-
vet, Afrikában pedig 300 millió ember több mint 1200-féle nyelvet használ.
Alkossatok párokat, és végezzetek gyűjtőmunkát! Milyen nyelveket használ az európai ember?
Milyen kiegészítő jeleket használunk, ha beszélünk?
Mai elképzeléseink szerint már a gyűjtögető, vadászó embercsoportok is rákény-
szerültek arra, hogy ismereteket,
információkat*
adjanak át egymásnak. Ez az igény
rövid idő alatt a beszéd kialakulásához vezetett. Kezdetben az ember igen sok jelet
használt a beszédhez kapcsolódóan: hadonászott, grimaszokat vágott, artikulálatlan
(vagyis beszédre nem hasonlító) hangokat is kiadott, de az idő előrehaladtával mind
teljesebben tudta magát szavakkal kifejezni. Ezt biológiai fejlődése tette lehetővé.
Természeti és művi környezet
Milyen művi elemek ismerhetők fel a jobb oldali képen?
Technika 5 TK.indd 9
2013.02.26.