Basic HTML Version
AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT
22
MIÉRT ÉS HOGYAN ÖLTÖZKÖDÜNK?
A több ezer évvel ezelőtt élt emberek arra kényszerültek, hogy védekezzenek az idő-
járás viszontagságai ellen. Gyűjtögető és vadászó életmódjuk miatt esőben, szélben,
viharban és szikrázó napsütésben is a szabadban töltötték idejük jelentős részét. Tes-
tüket védeniük kellett, hiszen másképpen nem tudták a napi táplálékot megszerez-
ni; megbetegedtek. Az elpusztult vagy zsákmányolt állatok bőrével igyekeztek mind
jobban beburkolózni. A forró égöv környékén a veszélyes napsugárzástól kellett óv-
niuk testüket. Erre kitűnően megfeleltek a háncsok, fakérgek, növényi részek.
Gyűjtsd össze, milyen feladatokat lát el a
ruházat! Milyen szempontok szerint öl-
tözködsz az adott helyzetekben:
– esik az eső;
– téli kirándulást teszel a hegyekbe;
– színházba mész;
– játszótéren vagy?
Gondold át, hogyan befolyásolja az öltö-
zetet az éghajlat, az évszak, a napszak, az
időjárás, az alkalom, a viselője!
Az öltözködés akkor kezdett fontossá
válni az ember számára, amikor letelepe-
dett, művelte a földeket, és háziasította
az állatok egy részét. Ettől kezdve céltu-
datosan ruházkodott, s ideje is jobban
volt a praktikus ruházat elkészítésére.
Az állatbőrök tartósítását is megtanulta,
így a rothadó bőr szaga egyre kevésbé
jellemezte az embercsoportok lakhelyét.
Megismerte a rostos szerkezetű növé-
nyeket, amelyeket megmunkált, s ké-
nyelmes ruhákat készített belőlük.
Tudod-e?
Az előemberek és ősemberek életmódjára elsősorban az ásatások során előkerült eszközeik,
ételmaradékok, csontok, ruhafoszlányok alapján következtethetünk.
1853–54-ben a Zürichi-tóban épen megmaradt őskori telepekre bukkantak. A víz kiválóan
konzerválta az épületek faszerkezeteit, a szarvasagancs nyelű baltákat, a kovából pattintott
szarvasagancs nyelű vésőket, a kosarakat, gyékényeket, szöveteket és hálók maradványait.
Eltérő életmód, eltérő ruházat
Technika 5 TK.indd 22
2013.02.26.