4. példa
Egy nyári táborban a fagyiárus megkérdezte a gye-
rekeket, hogy a csokoládé-, vanília-, mogyoró-,
oroszkrém-, kivi- és pisztáciafagylaltok közül melyi-
ket szeretik a legjobban. A válaszokat először táblá-
zatban adjuk meg, majd a százalékos arányok segít-
ségével elkészítjük a kapott adatok
kördiagram
ját.
Fagylalt
Csokoládé Pisztácia Mogyoró Oroszkrém Kivi
Vanília
Szavazat %-ban 29
10
11
29
12
9
Ebben a mintavételben két kiugró érték szerepel: a csokoládé- és az oroszkrém-
fagylaltot kedvelők száma. Itt nem tudjuk, hogy hány gyerek van a táborban,
de ez a mintavétel megmutatja az egyes fagyifajták népszerűségének arányát. A
fagylaltárusnak ez a statisztika segít abban, hogy a tábor fagyizójában milyenfajta
fagyikat készítsen, és melyikből a legtöbbet.
Most nézzünk olyan példát, ahol két különböző magasságú, de azonos szélességű téglalap tartozik
egy megjelölt helyhez!
5. példa
Elemezzük az ábrát!
50
100
150
magasság
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 életkor
lány
fiú
Megoldás
Ez egy kettős
oszlopdiagram,
melyről leolvashatjuk, hogy a növekedés mértéke más a fiúk eseté-
ben, mint a lányoknál.
A növekedés üteme csecsemőkorban a legnagyobb. A serdülőkor a lányoknál valamivel előbb kö-
vetkezik be, mint a fiúknál, ezt láthatjuk a 12 éves korú lányok kiugró magasságánál is.
A vizsgálatra kiválasztott adatok összességét a statisztikában
adatsokaságnak,
vagy egyszerűen
so-
kaságnak
nevezik. E fejezet példáiban különféle adatokat, adatsokaságokat rendeztünk táblázatba,
vagy ábrázoltunk diagramokon: pontdiagramon, vonaldiagramon, kördiagramon, oszlopdiagramon.
Ezenkívül még többféle lehetőség létezik egy adatsokaság elemeinek ábrázolására. Minden esetben
igaz, hogy a diagram segít az adatsokaság jellemzésében, láthatóvá teszi a növekedési, csökkenési
viszonyokat, megmutatja az adatok többségétől kiugróan eltérő értékeket. Ezért választják a statisz-
tikusok gyakran ezeket a nagyon szemléletes ábrázolási módokat.
237