Page 108 - 8_fizika.indd

Zipernowsky Károly tanulmányainak végeztével, néhány évig gyógyszerészként dolgozott, majd el-végezte a budapesti Műegyetem gépészmérnöki karát. 1878-tól a Ganz-gyár villamos osztályát vezet-te. A váltakozó áram alkalmazását szorgalmazta, saját tervezésű váltakozó áramú generátort készítve kísérleteihez. (Ebben az időben még egyenáramú hálózatokat használtak.) A Ganz-gyár 1882–83-ban váltakozó áramú világító-rendszerrel szerelte fel a Nemzeti Színházat, mely így a harmadik volt a világon a villanyvilágítással ellátott teátrumok sorában. Zipernowsky kiváló villamos gépeket tervezett, de legna-gyobb érdeme kétségkívül a Déri Miksával és Bláthy Ottóval közösen kidolgozott találmánya, melyet ők neveztek el „transzformátor”-nak. 1893-tól a Műegyetem professzora és a Magyar Tudományos Akadé-mia levelező tagja volt.

A Ganz-gyárban „indult” Bánki Donát feltalálói pályája is. (Róla már a 7. osztályban is tanulhattunk – Csonka János mellett ő volt a porlasztó másik feltalálója). A XIX. sz. végén és a XX. sz. elején a Ganz-gyár sorozatban gyártotta a Bánki-Csonka féle motorokat. Bánki 1899-től a budapesti Műegyetem profesz-szora volt. Elméletet dolgozott ki a gőzturbinák működésére vonatkozóan. Kifejlesztett egy olyan víztur-binát (1916), melynek sok száz legyártott példányából néhány még napjainkban is működik (317. ábra).

1894-ben kezdett dolgozni a Ganz-gyárban Kandó Kálmán . Tervei alapján építette a Ganz-gyár a vi-lág első váltakozó áramú villamosvasútját Olaszországban, 1898-ban. (A korábban épített mozdonyok és közúti villamoskocsik egyenárammal működtek.) Ennek sikere után már egy hosszabb, 106 km-es villamosvasút építésére kaptak megrendelést, melynek minden lényeges részét (így a 3000 V fe-szültségről üzemelő mozdonyokat is) a Ganz gyárban fejlesztették ki és ott is gyártották (319. ábra). A hazai vasútvillamosítás az 1920-as évek végén vett lendületet. 1923-ban készült el ugyanis Kandó új, 16 000 V-ról üzemelő, nagyobb teljesítményű mozdonya. Ennek átalakítása, tökéletesítése (1928) után kezdődött meg a Budapest–Hegyeshalom-vonal villamosítása.

A villamos vasúti vontatás mára az egész világon elterjedt. És ha egy utazás után a pályaudvaron megcsodáljuk a vasút legújabb villamos mozdonyát, gondoljunk arra: Kandó Kálmán – korát megelőző találmányaival – úttörő munkát végzett a vasút villamosítása terén.