Page 140 - 8_fizika.indd

A diaflm olyan különleges fotóanyag, melyen az expozíció és az előhívás után pozitív kép keletkezik. (A diakép mére-te elég kicsi, általában 24 × 36 mm.)

A diaképek megtekintéséhez jól használható eszköz a dia-néző (448. ábra). Ez a készülék az egyszerű nagyító elvén működik; napfénynél és lámpafénynél is használható, és olcsón beszerezhető. Hátránya, hogy egyszerre csak egy-valaki használhatja. Ha egyszerre többen is nézni szeretnék a képeket – mint például egy iskolai órán – akkor diavetítőt

A diavetítő fényforrása egy viszonylag kis méretű, de erős fényű izzólámpa . A lámpa fényét egy kondenzor (magya-rul: sűrítő) lencse irányítja a vetítendő képre (a kondenzor lehet többtagú is, mint ahogyan a 450. ábrán is látható). A lámpa mögött elhelyezett homorú tükör a„hátrafelé” in-duló fénysugarak összegyűjtéséről gondoskodik. A jól meg-világított tárgy – a diapozitív – éles képét a vetítőobjektív állítja elő az ernyőn .

A diavetítőhöz hasonló elven működik az iskolai órákról jól ismert írásvetítő is. Legfontosabb részei: a fényforrás, a homorú tükör, a kondenzorlencse és a vetítőlencse . A vetítőlencse után elhelyezett síktükör teszi lehetővé azt, hogy a vetített kép függőleges helyzetű ernyőn (vagy a fa-lon) jelenjen meg (451. ábra).

Milyen távol kell elhelyezni a homorú tükröt az izzószál-tól, hogy a tükörre eső fény a lehető legkisebb „veszte-séggel” jusson a diapozitívra?

1) Miben különbözik a diafilm a negatív filmtől? 2) Milyen, már korábban megismert, egyszerű optikai eszköz van „elrejtve” a dianézőbe?

3) Sorold fel a diavetítő részeit! Melyik milyen célt szol-gál?

4) Ismertesd az írásvetítő működését!