Page 37 - 8_fizika.indd

a kísérlet, ha a sárgaréz helyett vörösrezet használhatunk az egyik elektródának.)

Az aprópénzek fémötvözetekből készülnek. Ezek pontos összetételét természeten nem ismerhetjük, de az érmék különböző színe alapján arra következtethetünk, hogy különböző fémeket tartalmaznak – így alkalmasak pénz-elem készítésére.

Alaposan tisztítsunk meg néhány 5 Ft-os és 10 Ft-os pénz-érmét, majd szárítsuk meg őket. Itatóspapírból vagy a ké-mia szertárban található szűrőpapírból vágjunk ki az öt-forintossal megegyező nagyságú kis korongokat (erre a célra alkalmas a többrétegű papírzsebkendő is). A papír-korongokat 10 %-os háztartási ecettel itassuk át – ügyel-ve arra, hogy ne csöpögjön a papírból a folyadék! Ele-münk összeállítása a 96. ábrán látható. A feszültségmérés előtt az oszlop két végét össze kell szorítani (97. ábra). Természetesen más fémekkel és más elektrolit oldatokkal (például konyhasóoldattal) is kísérletezhetünk.

4. Otthon és az iskolában használt elektromos készülékeink 230 V feszültségről üzemelnek (erről később még részle-tesen beszélünk).

Mit gondoltok: vajon lehetne-e egy 4,5 V-os zsebteleppel egy 230 V-os izzólámpát működtetni? (Ki lehet próbálni!) Hány darab zsebtelepre lenne szükség ahhoz, hogy az iz-zólámpa „rendesen” világítson?

5. Zsebrádiónk 4,5 V feszültségről üzemel. 3 db, egyenként 1,5 V-os elemet kell beletenni a 99./a ábra szerint. Mekko-ra lesz az „eredő” feszültség, ha az egyik elemet véletlenül „fordítva” tesszük be, a 99./b ábra szerint?

6. A tv távirányítójának működtetéséhez 3 V feszültség szük-séges. Két új, 1,5 V-os elemet be is tettünk az elemtartóba a 100. ábra szerint. A távkapcsoló azonban mégsem mű-ködött. Vajon miért?