Page 61 - 8_fizika.indd

és ezért védi meg a zárt fémház a járművekben utazókat a vil-lámlás elektromos hatásától (169. ábra).

Persze, nemcsak az „élettelen” természet, hanemaz élő szerve-zetek ismutatnak elektromos tulajdonságokat. Régóta ismert, hogy egyes halfajok erős áramütésre képesek. Így például a zsibbasztó rája (170. ábra) elektromos „ütései” zsákmány-szerzésre vagy ellenségei elriasztására szolgálnak. A zsib-basztó rája mellúszójában és törzsében egy módosult izom-szövet, ún. elektromos szerv található, mely akár 220 V feszültséget is létre tud hozni. A Dél-Amerikában élő elekt-romos angolna áramütése (600 V feszültség mellett 0,7 A áramerősség) pedig egy felnőtt embert is leteríthet. Az egyes élőlények életműködéseik közben elektromos je-leket bocsáthatnak ki. A kutatók kísérletekkel igazolták, hogy például a macskacápa képes megtalálni kedvenc csemegé-jét, a lepényhalat a lepényhal légzőmozgása közben kibo-csátott gyenge elektromos jele alapján. Elektromos érzéke-lőkkel rendelkezik a hazánkban is őshonos szalamandra (171. ábra), mellyel felfoghatja a táplálékát képező gerincte-lenek, halak és ebihalak által kibocsátott gyenge elektromos jeleket.

Napjainkban már megszokott látvány a magas épületek te-tejére szerelt villámhárító. E találmány Benjamin Franklin ne-véhez fűződik (1752). (A név helyes kiejtése: bendzsömin frenklin). Franklin korában még nem tudták, hogy a villámlás elektromos jelenség – ő volt az, aki híres kísérletével (172. áb-ra) bebizonyította ezt. Franklin nemcsak tudósként, hanem politikusként és diplomataként is nevet szerzett magának: sokat tett Észak-Amerika függetlenségének elnyeréséért.