Page 106 - ap081603+

Magyarországon 1941–1942-ben egy politikusokból és kato-nai vezetőkből álló réteg szembehelyezkedett a német be-folyással. Kállay Miklós miniszterelnököt óvatos politikája miatt – ami a nyilvános németbarátság hangoztatásától a titkos angol kapcsolatok kereséséig zajlott – hintapolitikusnak tar-tották. A németek egyre gyakrabban hangoztatták az „élettér” (Lebensraum) fogalmát, amelyet az Atlanti-óceántól az Urá-lig képzeltek el. Ebben minden népnek alárendelt szerepet szán-tak. A népek rangsorában Hitler a magyarokat is a segédné-pek közé sorolta. Más népeket teljes megsemmisítésre ítélt. Ez utóbbi listán első helyen a zsidók és a cigányok szerepeltek. Cél-jának elérése miatt Hitler egyre nagyobb figyelmet fordított ar-ra, hogy az általa megbízhatatlannak tartott Magyarországot magához csatolja. Ennek ékes bizonyítéka volt Horthy 1943. évi áprilisi, németországi látogatása.

Az egyre gyakoribb német vereségek, Olaszország kilépése a háborúból és a teheráni konferencia gyökeres változáso-kat hoztak. Hitler újabb követelései között szerepelt Kállay menesztése, a háborús erőfeszítések fokozása és a zsidókér-dés radikális megoldása. Horthy egy ideig még tudta halogat-ni ezeknek az országára nézve katasztrofális következményekkel járó követeléseknek a teljesítését. A magyar gazdaság a hábo-rús céloknakmegfelelően 1941 nyarától gyors ütemben ala-kult át. Az 1938-as utolsó békeévet alapnak tekintve a termelés a sokszorosára nőtt, az olajtermelés tizenötszörösére, a bauxit-bányászat a duplájára emelkedett. Hasonlóképpen nőtt a szén-, a nyersvas- és az acéltermelés.

Milyen esélyei voltak hazánknak 1943 de- •

rekán az ismert háborús fejlemények figye-lembe vételével? Indokold meg a válaszodat! Számíthatott-e Magyarország bármely or- •

szág támogatásra? Indokold meg a válaszo-dat az I. világháború békefeltételei és a II. világháború eddigi eseményei ismeretében!

A könnyűipar szintén a fronton lévőket szolgál-ta. 1943-ban rendeletet hoztak, hogy textíliákat civilek csak korlátozott mennyiségben vásárol-hatnak (például csak 1 felsőkabátot, 2 inget, 6 pár zoknit évente). Az élelmiszer-takarékos-ság jegyében bevezették a húsmentes napokat, az alapélelmiszerekből a fejadagot, később pe-dig a jegyrendszert. A háború inﬂációt gerjesz-tett. A pénz romlása 1942–1943-ban kezdő-dött, s 1944-ben felgyorsult. 1938-tól a háború végéig a forgalomban lévő bankjegyek mennyi-sége a tizenötszörösére emelkedett.