Page 122 - ap081603+

A Nemzetközi Katonai Törvényszék tizenkét halálos ítéle-tet hozott, de csak tíz bűnösön tudták végrehajtani. Hermann Göring, a német légierő főparancsnoka, Hitler egyik helyette-se, a kivégzése előtt öngyilkos lett. Martin Bormann, a náci párt titkára Berlin elestekor eltűnt. Rá távollétében mondták ki a halálos ítéletet. A nürnbergi per 1945 novemberétől 1946 ok-tóberéig tartott. Tokióban az európaihoz hasonló per kezdő-dött, amelyen hét halálos ítélet született.

Jackson (dzsekszon) amerikai főügyész vádbe-széde jellemzi a nürnbergi per tétjét: „… Azok a bűncselekmények, amelyeknek elítélésére és megtorlására mi törekszünk, annyira előre meg-fontoltak, gonoszak voltak, és olyan pusztulást idéztek elő, hogy a civilizáció nem tűrheti el, hogy ﬁgyelmen kívül hagyják őket, mert nem élné túl, ha egyszer ezek a cselekmények megismétlődné-nek… A józan emberi értelem megköveteli, hogy a törvény ne csak a jelentéktelen bűnöket elköve-tő kisembereket sújtsa.”

A párizsi béke legnagyobb nyertese a Szovjet-unió volt. Sztálin országához csatolta a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Lit-vániát. Lengyelország keleti határai pedig nyu-gat felé tolódtak el. Kárpátalja bekebelezésével a Szovjetunió Magyarországgal is határos lett. Románia nem kapta vissza Észak-Bukovinát és Besszarábiát, amelyeket 1940-ben a szovjet csa-patok megszálltak. Ennek előzménye azonban a Molotov–Ribbentrop-paktum volt. A Szovjet-unió a II. világháborút Európában lényegében a Molotov–Ribbentrop-paktumban meghatá-rozott területi nyereségekkel zárta le, megsze-rezve még Kárpátalját is.

Mi volt a nürnbergi per üzenete a világ né- • peinek? Kutass a könyvtárban vagy az interneten, •

hogy történtek-e olyan események a világ-ban 1945 után, amelyeknek a nürnbergi pert követően nem lett volna szabad meg-történniük? Beszéljétek meg tanári irányí-tással! Ki volt az utolsó, nagyon hosszú ideig élet- •

ben maradt nürnbergi elítélt a német spandaui börtönben?

Mely államok lehettek tagjai a Szövetséges •

Ellenőrző Bizottságnak? Kutass a könyvtárban vagy az interneten, •

hogy meddig működött a SZEB!

A II. világháborút követően – 1947 februárjában – a győztes nagyhatalmak Magyarországgal, Olaszországgal, Romániá-val, Finnországgal és Bulgáriával kötötték meg a békét. Bonyo-lultabb volt a helyzet Németországgal, melynek sorsáról a kon-ferenciákon nem rendelkeztek egyértelműen. Japán és Ausztria esetében is csak később írták alá a békeszerződést. A nagyha-talmak ismét elkövették az I. világháború utáni hibát: most sem vették figyelembe a vesztesek érdekeit és érveit. A béke megint diktátumokra épült. A határokat a versailles-i döntésnekmegfe-lelően állították vissza. Kivételt a Szovjetunió területnövekedése jelentett. Területi veszteségeik mellett a legyőzött országoknak óriási jóvátételi összegeket kellett fizetniük. A szövetsége-sek képviselői létrehozták a Szövetséges Ellenőrző Bizottsá-got (SZEB), amely a megszállt területeket ellenőrizte és igazgatta. Legkényesebb feladat azonban a német kérdés megoldása volt.

A nácizmus maradványaitól a nagyhatalmak úgy próbáltak megszabadulni, hogy a legyőzött Németországot négy meg-szállási zónára osztották. A megállapodás szerint idővel a megszállóknak ki kell vonulniuk, hogy Németország újjá-