Page 136 - ap081603+

bűnök lelepleződése olyan gyors változásokat hozott, amilye-nekre korábban gondolni sem lehetett. A kongresszus szelleme minden szocialista országban éreztette hatását. 1956-ban Len-gyelországban és Magyarországon forradalom robbant ki. A magyar forradalom a szovjetek elleni szabadságharcba csapott át, amelyet az egész világ feszült figyelme kísért. Ezt a felkelést is a szovjet tankok fojtották vérbe. Hruscsov 1959-ben ellátogatott Amerikába, ami akkor világszenzációnak szá-mított. Ez kétségtelenül az enyhülés jele volt, hiszen Hruscsov és Eisenhower elnök meghirdették Kelet és Nyugat békés egymás mellett élését.

Párizsban az EGK (Európai Gazdasági Közösség) tagállamainak vezetői ültek össze, akik körvonalazták az európai egységesülés menetrendjét. Washingtonban elfoglalta hivatalát John F. Kennedy, az Egyesült Államok új elnöke. Moszkvában nagy ünnepléssel fogadták Jurij Gagarint, az el-ső embert, aki a világűrben járt. Kubában a Disznó-öbölben amerikai invázióra (partraszállásra) került sor, amely világháborús félelmeket keltett az emberekben. Berlinben, augusztus 13-án egyetlen éjszaka alatt megépí-tették a híres-hirhedt „berlini falat”. Belgrádban összeültek a zömmel a har-madik világhoz tartozó államok. Az eredménytelen Kennedy–Hruscsov-találkozó után a világbéke megvédése lett a céljuk.

A közel egy évszázados időszakra visszatekintő francia–német viszály fel-oldása Charles de Gaulle (sárl dögól) és Konrad Adenauer nevéhez fűző-dik. Az 1962-ben aláírt francia–nyugatnémet barátsági szerződés törté-nelmi jelentőségű volt. Egyidejűleg De Gaulle ellenezte Nagy-Britannia csatlakozását az Európai Gazdasági Közösséghez. A hidegháború „fővá-rosa”, Nyugat-Berlin, 1963 nyarán fogadta John F. Kennedy elnököt, aki a berliniekhez intézett szónoklatát a szállóigévé vált mondattal zárta, németül: „Ich bin ein Berliner!” (’Berlini vagyok!’) Néhány hónap múlva, 1963. november 22-én az Egyesült Államok egyik legjelentősebb elnökét – aki meggátolta a fenyegető világháború kirobbanását – egy merénylő le-lőtte Dallasban.

Kutass a könyvtárban és az interneten, •

hogy a Montánunió és az Európai Unió között mi az összefüggés! Hogyan függ össze az enyhülés Sztálin ha- •

lálával? Fejtsd ki a válaszodat néhány mon-datban! (Szerepeljen benne az 1959-es szovjet–amerikai találkozó!) Melyek voltak az 1961-es esztendő azon •

eseményei, amelyek a fejlődést szolgálták, s melyek azok, amelyek tovább mélyítették a két nagyhatalom közötti ellentétet?

 Állapítsd meg a kép alapján, hogy az elválasztó falrendszer melyik oldalán van Kelet-, és melyiken Nyugat-Berlin! Indokold meg a vála-szodat!