Page 15 - ap081603+

1

Az antant nagyhatalmainak vezetői azonban nem elégedtek meg felsorolt döntéseikkel. Amíg Németország és Oroszor-szág – egy időre – elveszítették nagyhatalmi befolyásukat, addig az Osztrák–Magyar Monarchia teljesen megsemmi-sült. Anglia és különösen Franciaország úgy látta biztosítva ve-zető szerepét, haNémetország és aMonarchia nemveszélyezteti. Ennek érdekében – a 18. században felosztott – Lengyelorszá-got ismét létrehozták Németország keleti határainál. Németor-szág délkeleti határai mentén pedig kialakítottak egy új államot,

Csehszlovákiát. Így történt meg, hogy Magyarországot – a nyugati határszakasz kivételével – az úgynevezett utódállamok* vették körül. A világtörténelemben páratlan jelenség alakult ki: Magyarországot az új határok túloldalán elsősorban magyarok által lakott területek határolták. A három új államot, Cseh-szlovákiát, Nagy-Romániát és a hat kis államból létrehozott

Szerb–Horvát–SzlovénKirályságot, amelyekMagyarországot és részben Ausztriát „ellenőrizték”, kisantantnak nevezték el.

Európa az I. világháború után

Berlin

Bern

Párizs

Madrid Lisszabon

Budapest

Bukarest

Szófia

Ankara

Prága Bécs

Kijev

Amszterdam Brüsszel

London

Dublin

Róma

Varsó

Kaunas

Riga

Tallin

Pétervár

Helsinki

Stockholm

Moszkva

MAGYARORSZÁG

AUSZTRIA

S Z O V J E T Ú N I Ó

LENGYELORSZÁG

UKRAJNA

BELORUSZIA

GRÚZIA

AZERBAJDZSÁN

LITVÁNIA

LETTORSZÁG

ÉSZTORSZÁG

ÍR-SZABAD-ÁLLAM

NÉMETORSZÁG

BELGIUM

HOLLANDIA

SVÁJC

SPANYOLORSZÁG

R O M Á N I A

BULGÁRIA

GÖRÖGORSZÁG

DÁNIA

BELORUSZIA A polgárháború idején

ideiglenesen létrejött államok

Országhatárok 1914-ben

Az 1918 után létrejött új, vagy önállóvá vált országok

LITVÁNIA

0 500 1000 km

Mennyiben valósultak meg a wilsoni pon- •

tok? (Említs legalább két példát!)

 Elemezd a térképet, és hasonlítsd össze Európa 1914 előtti térképével! Miből látha-tó Európa hatalmi, illetve területi átrende-ződése? Miért nevezték Csehszlovákiát, Romániát •

és Jugoszláviát kisantantnak? Indokold meg a válaszodat!

 Nézdmeg Európa mai térképét! Mely orszá-gok „hiányoznak”, amelyek az 1920 utáni tér-képenmég szerepeltek? Beszéljétek meg tanári irányítással, hogy a •

versailles-i döntések milyen hatással voltak a központi hatalmakra! Mit gondolsz, miért Magyarországot •

érte a békerendezés során a legnagyobb veszteség?

Mit gondolsz, miért a svájci Genf lett a •

Népszövetség központja? Nézz utána, létezik-e még a Népszövetség! •

 Vedd sorra a térkép alapján az európai ál-lamokat! Mely országok kerültek ki győz-tesen, és mely államok szenvedetek el vere-séget a nagy háborúban? Kutatómunka is szükséges!

A Népszövetség létrejötte

A wilsoni pontok között szerepelt a Nemzetek Szövetségének (ismertebb nevén a Népszövetségnek ) a létrehozása. A svájci

Genfben megalakított „nemzetek fölötti” szövetséget gyakor-latilag Anglia irányította. (Ez egyértelműen kiderült a német gyarmatok sorsának alakulásakor.) A vesztes ország gyarmatai-nak igazgatását hivatalosan a Népszövetség kezelte, de gyakorla-tilag Angliára és Franciaországra bízta. A Népszövetség felada-tai közé tartozott a béke és a biztonság, a leszerelés kérdése, a felmerülő vitás ügyek intézése. Nemzetközi kérdésekről a gyű-lés döntött, mely évente egyszer ült össze. A döntésben minden országnak egy szavazata volt.

tori8.indb 13 3/8/11 3:05: